Szem látvány kedvesem. Kedvesem Bisztró | Gasztrotérképek
De a végeredmény másabb, mivel a kezdő vonalunk is másabb volt. Szemek megrajzilása másképp: Itt is minden az első vonalon múlik. Ezeket a szemstílusokat én inkább gyerekesebb manga megrajzolásához ajánlom. Mivel ez elég kicsi, és ha felnagyítjuk se lesz másabb ezért inkább apróbb figuráknak a szemeinek lenne tökéletes.
Eszköztár: A vers ban született, és az as posztumusz kötetben Lélektől lélekig jelent meg. Műfaja elégico-óda. A vers egy varázslatos pillanat, élmény megörökítése.
A hely és idő motívumai — park, út, séta, fény, alkonyat — Tóth Árpád számos művében fellelhetőek Esti szemészeti tankönyvek szonett,Meddő órán, Őszi alkonyat,Esti ének, Éjféli litánia,Lélektől lélekig. Szemben azonban az e motívumokkal összefüggő magánnyal, egyedülléttel és a negatív hangulatisággal, erre a költeményre a boldogság és öröm érzései jellemzőek.
Szemtorna - a rövídlátás tényleges javítása látástréninggel
A versindító szituáció — alkonyi séta a kedvessel a parkban —, régi motívum, számos magyar és világirodalmi párhuzama van. A szituáció hasonlósága felidézheti BaudelaireEgy dög című híres versét is.
E műben is fontos szerepe van az érzékelésnek, a látásnak, a szemnek: az indító természeti kép a való világ látványa. Innen vált a tekintet a kedves alakjára, és bekövetkezik a csoda.
Előszó helyett Váratlan, kellemes meglepetés ez a könyv, amellyel most találkozik az olvasó. Irodalmunk tulipános ládáját nyitotta meg előttünk a szerző, melyből ismerős arcok tekintenek ránk, homlokukon babérkoszorúval, karjukon pedig az imádott kedvessel, hitvessel. Az ihletet adó örök nő ott áll a szép szó művelői, íróink, költőink mellett, olykor közvetlen közelről, lobogó szenvedéllyel, máskor halk szavú, szerény biztatással.
A valós kép helyébe a valóságban gyökerező asszociatív kép lép: az alkony fénye sugárkoszorúvá, glóriává lesz. Az első szakasz kezdő- és zárósorai szinte megmagyarázzák a történést: ez az a pillanat, amikor meghosszabbodnak az árnyékok, amikor a tárgyak elveszítik éles kontúrjaikat, amikor mintha megmozdulnának az élettelen tárgyak ehhez hasonló motívum indítja József AttilaKülvárosi éj című versét is.
Az enjambement-oknak is az állapot, a szem látvány kedvesem kifejezésében van szerepük. A vers tehát értelmezhető az átváltozás, változás és visszaváltozás verseként is.
A beszélő felidézi a csoda pillanatát, a két ember meghitt viszonya nemcsak a múltbeli történésben, hanem mintha a jelenben az elmondás, a felidézés, a vallomás jelen idejében is érvényes lenne.
