Marx filozófiai nézete. Filozófia - hét
Bevezetés, szemléleti kérdések Kevés olyan ideológia, gondolatkör van az emberiség történetében, amely olyan mennyiségű és hevességű viták középpontjában állott volna, mint a A marxizmus a történelem egy meghatározott periódusában, a Internacionálé révén a munkásosztály hivatalos ideológiájának számított, annak idején minden valamirevaló baloldali gondolkodó marxistának vallotta magát, még az eltérő nézeteket is csak ehhez viszonyítva lehetett meghatározni. Marx elődei voltak az utópikusoknak nevezett, naiv Marx filozófiai nézete felvázoló gondolkodók, a század vége felé a Marx filozófiai nézete kritika alá vevő, revizionistának elkeresztelt gondolati rendszerek pedig éppen Marxot cáfolva próbáltak meg új, a kor viszonyaihoz jobban alkalmazkodó teóriát kidolgozni a világszerte egyre nagyobb tömegű nagyüzemi munkásság számára.
A rendszerváltás óta egészen napjainkig szinte szitokszónak számít a rendszer említése, antimarxista szerzők tucatjai kivont karddal próbálnak kigyomlálni könyvekből, tankönyvekből, szakmai terminológiákból szinte mindent, ami akár csak halvány vonalaiban is emlékeztet az egykoron zseniálisnak tartott teoretikai szisztémára.
Filozófiai hatások A második nemben, a Bevezetés A kor filozófiai áramlatai között a fenomenológiához és az egzisztencializmushoz tartozik az a kis kör, melynek Sartre, Beauvoir, Merleau-Ponty, Raymond Aron, Albert Camus és mások tagjai voltak. E két áramlat eleinte nem különült el egymástól, filozófiai alapállásukat egzisztenciális fenomenológiának is nevezték. A német filozófiából Husserl és Heidegger, valamint Hegel A marxista filozófia jelentős hatást gyakorolt a francia baloldali értelmiségre, Sartre és Beauvoir közéjük tartozott. A marxista történelemfilozófia a nagy fejlődésnarratívák egyike volt, bízott a természet-ember viszonyának és az emberi nemnek egyre magasabb szintű fejlődésében, mely a szép Marx filozófiai nézete ígéretét hordozta.
Mindezt annak figyelmen kívül hagyásával teszik, hogy a marxizmus számos korábban elismert gondolati rendszert integrált magába, amelyek önállóságát, érvényességét a hegeli dialektikát, vagy éppen az angol közgazdasági elméleteket a mai napig nem Marx filozófiai nézete és nem cáfolja senki.
A marxizmusba Friedrich Engels — gyakran elfeledett, a szociológiai diskurzusban azonban napjainkban is számon tartott munkásságát is bele kell értenünk, amely gyógynövények a látás javítása érdekében szemmel meglepően sok mindenben mond ellent Myopie astigmatismus presbyopie, vagy ad a szokásostól eltérő, egészen más dimenziót az általa leírtaknak.
Karl Marx rendszere feltehetőleg csak egy lenne a Jórészt ennek köszönhető, hogy az egyetlen hatalmi centrumú állampárti rendszerben a marxizmus ideológiája lejáratódott, és említése a terror, a represszió, a Gulag képzetével fonódott össze. Pedig Joszif Visszarionovics Dzsugasvili grúz Marx filozófiai nézete szovjet diktátornak nem sok fogalma volt az egyébként valóban bonyolult rendszerről, és mivel maga sem értette, a tömeg ideológiai befogadóképességének megfelelően leegyszerűsítette azt.
Marcus Aurelius esete a kommentelővel
Mindezek miatt amikor marxizmusról beszélünk, általában ahányan vagyunk, annyiféle dolgot értünk alatta. Vannak, akiknek a létező szocializmus jut róla Marx filozófiai nézete, van, aki egy Marx filozófiai nézete már avítt Éppen ez okozza tanításának nehézségét is, hogy korrekt tárgyilagossággal elhelyezzük az emberiség gondolkodástörténetében, és lehántsuk róla a későbbi korokban rátapadt minősítéseket, címkéket.
Mégis, felvázolható néhány oldalban egy olyan szellemi ív, amely főbb vonásaiban megmutatja, hogy a Jelen dolgozatban nem térünk ki azokra az adatokra, ismeretekre, melyek bármely lexikonban fellelhetők, így Marx és Engels életútját, műveit és azok fogadtatását csak érintőlegesen tárgyaljuk.
Inkább munkásságuk szellemi lényegére koncentrálunk, értékelésük, oktatásuk mai problémáit vázoljuk fel. S bár a dolgozat tartalmaz kritikai észrevételeket, nem a marxizmus bírálata, hanem szellemi lényegének rövid bemutatása a vállalt feladata. A kor Marx elsősorban saját kora viszonyaiból indult ki, a Ez volt az az időszak, amelyre egyetlen állam történetírása, nemzeti emlékezete sem büszke.
A marxizmus három forrása és három alkotórésze
A faluról hirtelen városba került emberek tömegeinek napi órás munkaideje, tömegszállásai, alacsony bére és elképesztő nyomora, kiszolgáltatottsága, a női és a gyermekmunka gátlástalan alkalmazása még a Marx filozófiai nézete is jóval nyomottabb bérekért, a szociális védőháló teljes hiánya már a kortársakat is állásfoglalásra késztette. Már Marx előtt is egyre másra születtek az elméletek, amelyek igyekeztek rámutatni és javaslataikkal korrigálni a kapitalizmus elviselhetetlen embertelenségét.
Egy példát kiragadva a borzalmak tömegéből: ma már nehezen hihető, hogy a skót bányavidéken a munkaidő napi 16 óra volt, a nők kézi kosarakban hordták ki a szenet a bányákból a férfiak a fejtést végeztéks szülés után két nappal már le kellett menniük dolgozni, gyakorlatilag a Marx filozófiai nézete tulajdonosának rabszolgái voltak.
A vállalkozó polgárság felemelkedése viharos időszak volt, s törvényi keretek hiányában kizárólag a tulajdonosok önmérséklete jelentette az egyetlen korlátot.
Az embertelen viszonyok miatt például Angliában több helyütt spontán lázadások, éhség- és gépromboló-mozgalmak törtek ki, Marx filozófiai nézete még a legrosszabb munka is jobb volt, mint a munkanélküliség, amely éhhalálhoz is vezethetett. Természetesen az ipari forradalom teremtette meg a modern, új világot, hatalmas mértékű technológiai haladást és ipari kapacitásnövekedést hozott, s alapjaiban alakította át az élet szinte valamennyi területét.
Ám Marxot, Engelst és a kor más baloldali gondolkodóit a nagyüzemi munkásság tragikusan kilátástalan helyzete érdekelte, elsősorban erre kerestek megoldást. Az elődök, az utópista szocialisták A kortársak a problémák okát részben a gépekben, részben a tulajdonviszonyokban, részben az elosztás aránytalanságaiban látták, s már az es évektől születtek szellemi teljesítmények a rendszer gondjainak megoldására.
Ezeket a gondolatokat Mórus Tamás munkájának címe alapján utópikusnak, megvalósíthatatlannak rövidlátás képei, bár nagyon életszerű rendszerkritikákat is tartalmaztak.
A francia Francois-Noel Babeuf —az Egyenlők Társaságának vezetője fogalmazta meg elsőként a fogyasztási kommunizmus gondolatát a Direktórium idején.
Marxizmusok tegnap és ma
Véleménye szerint a megtermelt javakat, s különösen a termelés alapjául szolgáló földet egyenlően kellene elosztani a termelésben résztvevők között. Nézeteit a tulajdonviszonyok sérthetetlenségéért küzdő polgárság kormánya lázításnak tekintette és Babeuföt halálra ítélte. Az as évek első felében is születtek újabb és újabb megoldási javaslatok a társadalom és főként a munkásság aktuális problémáinak megoldásra.
Az iparosokhoz sorolta volna a mezőgazdasági termelőmunkát végzőket is, azaz mindenkit, aki valódi értéket, terméket állít elő, így a gyárak tulajdonosait és munkásait egyaránt, s az általuk megtermelt javakból elsősorban ők részesedtek volna. A társadalom hasznos és élősködő Marx filozófiai nézete osztása révén sokan a német nemzetiszocialista ideológia, míg a munkásság és a tulajdonosok egy kategóriába sorolása miatt az olasz fasiszta korporációs rendszer egyik előfutárának tekintik.
A szintén francia Charles Fourier — falanszter-elmélete Madách Imre Az ember tragédiája című művéből mindenki számára jól ismert.
Alapelve, hogy mindenki olyan helyen dolgozzon, ahol a társadalomnak a tudására szüksége van, a képességeinek megfelelő képzést kapjon, a rá bízott munkát végezze el, és olyan mértékben részesüljön a javakból, amilyen mértékben hozzájárult megtermelésükhöz, ami egy gépies, kasztszerűen működő kommuna képét vetíti elénk. Az angol Robert Owen — Amerikában kommunisztikus telepeket hozott létre, részben farmokat, részben zárt gyártelepeket, amelyeknek tagjai közösen dolgoztak, s közösen osztották el a megtermelt javakat.
Az elszigetelt, a tőkés környezetben hamar megfulladó közösségi agrárvállalkozásra hamar ráment minden vagyona, gondolatai és módszerei elsősorban az izraeli kibucok működésében köszönnek vissza. Rajtuk kívül még számos gondolkodó fogalmazott meg kispolgári például Proudhon vagy anarchista például Bakunyin gondolatokat a rendszer megreformálásáról vagy erőszakos megdöntéséről, ezek ismertetésére azonban itt nincs terünk. Az alapító atya és szellemi alkotótársa Marx ifjúkorában történelmi, filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, majd a Rheinische Zeitung radikális polgári lap főszerkesztője volt, ekkoriban ifjúhegeliánusnak számított.
Miután a lapot ban betiltották, Marx Párizsba költözött, ott ismerkedett meg Engelsszel, akivel től együtt dolgoztak. Új barátja Marx filozófiai nézete támogatása tette lehetővé, hogy a tudományos alkotómunkára koncentráljon. Marx filozófiai nézete az as forradalom alatti szerepvállalásáért mind Német- mind Franciaországból kitiltották, Londonban telepedett le és ott alkotott.
Fontos szerepet játszott a Nemzetközi Munkásszövetség, az I. Internacionálé létrehozásában, illetve megalakulása után irányításában. A szervezet bukását követően szinte kizárólag csak elméleti munkával foglalkozott. Jelentősebb munkái: Gazdaságfilozófiai Marx filozófiai nézete ;A filozófia nyomorúsága ; Kommunista kiáltvány ; A politikai gazdaságtan bírálatához ;A tőke I. Engelst textilgyáros apja tanulmányai abbahagyására és kereskedelmi pályára kényszerítette, Brémában volt kereskedelmi alkalmazott, majd től apja gyárában dolgozott Manchesterben.
Az as forradalom után Londonban települt le, folyóiratokban publikált és Marx tevékenységét támogatta szellemi és anyagi értelemben is. Részt vett az I. Internacionálé megszervezésében és irányításában, emellett maga is jelentős szellemi alkotótevékenységet folytatott.
A filozófia nem súlytalan és jelentéktelen, hanem sikeresebb, mint valaha
Marx halála után ő rendezte sajtó alá kiadatlan munkáit, vagy fejezte be a közösen elkezdetteket. Megérte a II. Internacionálé megalapítását. Ismertebb munkái: A Munkásosztály helyzete Angliában ; A szent család ; A német ideológia ; Anti-Dühring — ; A család, a magántulajdon és az állam eredete ; Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége A marxi rendszer, a filozófia Marx Marx filozófiai nézete saját kora társadalmi viszonyait, hanem a filozófiatörténetet, a történettudományt, Marx filozófiai nézete közgazdaságtudományt is tanulmányozta, ezek alapján alkotta meg saját komplexnek szánt rendszerét.
Merített Hegel dialektikájából, Ludwig Feuerbach materializmusából, Adam Smith és David Ricardo klasszikus közgazdaságtani gondolataiból.
Szisztémáját, amely egyúttal tudományos vizsgálódási módszer is, dialektikus és történelmi materializmusnak nevezte el.
A rektor elutasító válasza Marx filozófiai nézete az antiszemitizmussal és rasszizmussal vádolt szabadgondolkodót a közösségi portálok segítségével kívánják elmozdítani helyéről, a Good bye, Marx! Az államtitkár és az IKSZ rendkívül erős vádakkal illetik Marx filozófiai munkásságát, melynek sarokpontjai a következőek: Marx rasszista, nőgyűlölő, nyíltan antiszemita és ateista volt, még a nácik is merítettek tanulmányaiból a végső megoldás kidolgozásához. Mi igaz mindebből? Hírdetés Paul Johnson brit történész Értelmiségiek című könyvében kifejtett megállapítása szerint Marx egész életműve talmudista jellegű, nem más, mint szakterületén működők munkáinak a kommentálása és — gyakran szélsőségesen durva hangvételű — bírálása.
Előbbi a természetre vonatkozó átfogó tudás együttes elnevezése, utóbbi pedig a társadalomra vonatkozó ismereteké. Dialektika alatt azt a filozófiai vizsgálati módszert értette, amely komplexitásban és bizonyos, az ókor óta ismert törvényszerűségek alapján elemzi a természetet és a társadalmat egyaránt.
Ezek, a rendszerébe elsősorban a hegeli dialektikából átemelt elvek — a folyamatos mozgás-változás törvénye, az ellentétek egysége és harca, valamint a mennyiségi-minőségi változások tézise — határozzák meg nézete szemészeti irodai díjak a természet változásait és a társadalom fejlődését egyaránt. Ezekre az elvekre egyszerű és világos természeti és társadalmi példákat lehet felhozni, amelyek bizonyítják érvényességüket.
Például egy nap két ellentétes karakterű napszakból, egy nappalból és egy éjszakából áll, egy sötét és egy világos időszakból, egy álomban és egy aktívan töltött Marx filozófiai nézete. E kettő szüntelen változása adja a fejlődés folyamatát, a napszakok változását, és ezek együttesen alkotnak egy egészet.
Marx felfogása szerint egy állam, illetve egy társadalom ugyanígy ellentétes érdekű osztályokból áll, amelyek között antagonisztikus kibékíthetetlen érdekellentét Marx filozófiai nézete, és küzdelmük, a társadalmi formációk változásai adják a fejlődést — amely a marxi gondolkodás egyik legalapvetőbb kategóriája —, és vezetnek újabb és újabb, az előzőnél mindig magasabb szintű társadalmi formációk létrejöttéhez, amelyek azonban mindig újratermelik az ellentéteket is.
Rendszerének másik meghatározó eleme a materializmus, a francia felvilágosodással megszülető számos új szellemi irányzat egyik legmarkánsabbika. Az ősi nagy kérdésben, amely már az ókori görög filozófusokat is iskolákra osztotta, hogy valamiféle anyagtalan, magasabb rendű, ab ovo adott szellemi erő Isten, Jahve, Világszellem, Univerzális Kollektív Tudat stb.
Hatékonyan, kapitalista módon vezette cégét Friedrich Engels
Nézete szerint az anyagi világ hozza létre a szellemit, és a spirituális világot az emberek saját képükre formálják. Több helyütt idézi Feuerbach mondását, miszerint ha a kockáknak isteneik lennének, azok kocka formájúak volnának. Marx nem volt ellensége a vallásnak, de ellensége volt az egyháznak, ebben a francia felvilágosodás voltaire-i hagyományait követte. A vallást szükségesnek gondolta, hiszen a földi lét szenvedéseibe az emberek többsége csak abban a tudatban Marx filozófiai nézete beletörődni, hogy létezik valamiféle transzcendens folytatása az életnek, azaz a túlvilági létezés.
A vallás másik forrásának ebből kifolyólag azt szem gyakorlat rövidlátás tényt tartja, hogy az emberek többsége nem képes szembenézni a halállal, saját elmúlása gondolatával, ezért mindenképpen szükséges számukra valamiféle szellemi fogódzó biztosítása, amely öröklétet ígér nekik.
Marx nem vonta kétségbe a hit erejét, ám úgy vélte, annak nem valamiféle transzcendens létezés irányában kellene megnyilvánulnia, hanem valamely Marx filozófiai nézete létező, materiális dolog felé: hit önmagunkban, hit az erőnkben, alkotóképességünkben, tehetségünkben stb.
Ugyanakkor úgy látta, hogy az egyház konkrét és közvetlen anyagi hasznot húz az emberek haláltól való félelméből, és saját szervezete, papjai számára ebből kirívó jólétet biztosít már itt a földön, s ez kiáltó ellentétben állt a deklarált elvek és az ezekből következő elvárt gyakorlat között. Mindezekből levont következtetése szerint az egyház mint intézmény felesleges, vagyona szétosztandó a szegények között. Marx ezen nézetével a reformáció kezdetekben még radikális, Lutheri hagyományait követte.
A marxi gazdaságelmélet Korábban, a szocializmusban önálló stúdiumként, politikai gazdaságtan címmel oktatták a marxi gazdaságelméletet, sőt felosztották a kapitalizmus és a szocializmus politikai gazdaságtanára, két féléves tantárgyat kreálva belőle. Felfogása szerint egy társadalomban a javak birtoklása, valamint az a hyperopia astigmatizmus gyakorlatok 5 éves gyermekek számára a legfontosabb, könyvek a látás javításáról az ember az adott gazdasági javakat előállítja.
Minden más ebből vezethető le. Marx az államot és a társadalmat gazdasági alapra és szellemi felépítményre osztotta fel, utóbbi szorosan a gazdasági alaptól függ. Az alapot a termelőerők és a termelési viszonyok alkotják, ezek együttes rendszere a termelés, a termelési mód. A marxi koncepcióban a legfontosabb termelőerő maga az ember, amely a termelés során saját képességeit, fizikai erejét, szellemi tapasztalatait és tudását hasznosítja.
Az Marx filozófiai nézete kívül a termelőerőkhöz tartozik még a munka tárgya és a munka eszköze. A munka eszköze a termelőeszközök összességét jelenti, a munka tárgya pedig azokat az alapanyagokat, amelyekből a javak, a termékek készülnek. Ez a modell, vagyis a termelés folyamata Marx szerint a történelem során nem változik, csak az egyes korokban mások a termelőerők és mások a termelőeszközök. A modell másik alapelemét a termelési viszonyok alkotják, amelyek a termelési hierarchiát, az abban elfoglalt pozíciót és a termelési eszközhöz való viszonyt mutatják meg.
Alapvetően valaki egy termelési folyamatban betölthet irányító és végző, vagyis szervező és termelő pozíciót, a tulajdonviszonyok szempontjából pedig lehet a termelőeszközök tulajdonosa, vagy használója, bérlője. Marx kissé sematikus, bonyolult látáskárosodás sommásan összegző koncepciója szerint az irányítókból és a tulajdonosokból alakul Marx filozófiai nézete az uralkodó osztály, a termelési folyamatot ténylegesen végzőkből pedig a társadalom alávetett rétegei, megfogalmazásában a kizsákmányolt osztály.
Mivel előbbit tartja jellemzőnek, Marx — elmélyült történelmi ismeretek hiányában — az ókori civilizációkat egységesen rabszolgatartó társadalmaknak nevezi. A tulajdon marxi értelemben kétféle lehet, személyi és magántulajdon. Előbbi a közvetlen személyes szükségletek kielégítését célozza például ruházatutóbbi alatt a mások kizsákmányolásához, gazdasági függésbe hozásához alkalmas tulajdont például egy gyárat vagy egy földbirtokot ért. Ez a sematikus modell Marx szerint alkalmazható a későbbi korokban, a termelés jóval magasabb szintje mellett is, azaz Marx bármely korszak bármely rendszerének működési mechanizmusát a Marx filozófiai nézete modell alapján elemzi és értékeli.
A kortársak többek között attól tekintették munkásságát tudományosnak, hogy olyan, első pillantásra működő törvényszerűségeket határozott meg, amelyekkel bármely kor bármely rendszere analizálható. A koncepció szerint a gazdasági alapra épül a szellemi jellegű felépítmény, amely jelenti a gondolkodást, az ideológiát, a termelési ismereteket, az iskolarendszert, a politikát, stb.
Marx szerint direkt összefüggés van az egyes korok termelési rendszere és az arra épülő politikai viszonyok, tehát az államszervezet és a szellemi élet között, ez a gyakran visszaköszönő gondolat a társadalom és az Marx filozófiai nézete gazdasági determináltságának marxi elmélete. A marxizmus történelemszemlélete ebből az alapösszefüggésből vezethető le.
A termelőeszközöket birtokló tulajdonosok létrehozzák saját erőszakszervezetüket, az államot, annak hivatali apparátusával együtt, saját érdekeikben álló törvényeket alkotnak, Marx filozófiai nézete gazdasági értelemben kizsákmányolják az alávetett osztályokat.
Ezt a modellt csak be kell helyettesíteni az egyes történelmi formációkra: az Marx filozófiai nézete rabszolgatartók és alávetettek, rabszolgák; a középkorban földbirtokláson alapuló földesúri kizsákmányolás alávetett parasztsággal; a kapitalizmus korában ugyanezt a viszonyrendszert jelenítik meg a tőkések és a proletárok.
A Hegel utáni filozófia 2.
Marx a kizsákmányoló és a kizsákmányolt osztály ellentétét antagonisztikusnak gondolja, úgy látja, hogy közöttük osztályalapú ellentét és állandó küzdelem — osztályharc — van, ezért koncepciója szerint hiába váltják egymást a dialektika elvének megfelelően a különböző társadalmi formációk az ősközösségtől a kapitalizmusig, a gazdasági kizsákmányoláson alapuló kibékíthetetlen érdekellentét fennmarad.
Kivétel ebben természetesen az ősközösségi társadalom, ahol még csak személyes és csoporttulajdon létezett, és a társadalmi munkamegosztást, a zsákmányolt javakból való részesedést más elvek — az életkor és a biológiai nemek — határozták meg. A kapitalizmus esetében Marx részletesen is kifejti a kizsákmányolás korabeli formáját, az angol értéktöbblet elmélet alapján, mely szerint a tőkés profitjának elsődleges forrása, hogy Marx filozófiai nézete munkása által Marx filozófiai nézete piaci értéket nem fizeti ki számára munkabér fejében, csak éhbért juttat neki, és a nyereséget a maga számára fölözi le.
Marx szerint a profit az előállított érték és a kifizetett munkabér különbsége.
Számunkra természetesen nyilvánvaló és természetes, hogy a kockázatos piaci folyamat nyereségét a vállalkozó nem juttatja vissza teljes egészében a munkavállalóknak, ám kétségtelen tény, hogy a korai kapitalizmus béraránytalanságai égbekiáltóak voltak.
Marx szerint mivel milyen látásban Marx filozófiai nézete meg a fogyatékosságot antagonizmus a társadalom szembenálló osztályai között folyamatosan újratermelődik, azt csak úgy lehet megszüntetni, ha a szembenállás forrását, a termelőeszközök magántulajdonlását megszüntetik, és Marx filozófiai nézete olyan új, közösségi, kommunisztikus társadalom születik, ahol a termelőeszközök az egész közösség birtokában vannak, és azokat az adott közösség nem egyes tagjainak vagy bizonyos csoportjainak kizsákmányolására, hanem az egész közösség jólétének növelésére használja fel.
Marx olvasatában Anglia lehet az az ország, amelyben a leírt változások először bekövetkezhetnek, hiszen az ipari forradalom élenjáró országa lévén a A kommunizmus idealizált képe szerint az abban élő emberek képességeik szerint vesznek részt a javak előállításában, és a megtermelt javakból — mivel azok a termelés és Marx filozófiai nézete technológia magas szintje miatt szinte korlátlanul állnak rendelkezésre — szükségleteiknek megfelelően részesednek.
Ebből következik, hogy a Marx filozófiai nézete mint általános egyenérték fölöslegessé válik a társadalomban, ahol — Bakunyin gondolatával összecsengően — csak a belső erkölcsi parancs lesz az egyetlen korlát. A már első ránézésre is utópikus elméletnek voltak vadhajtásai is. Engels például kapitalista csökevénynek gondolta a családot, s mivel a A marxi forradalomelmélet,az idealizált társadalom megvalósításának útja Marx jelenlegi nyugat-európai megítélése sommásan és természetesen leegyszerűsítve a következő minősítésekkel írható le: kitűnő közgazdász és elemző, csapnivaló teoretikus, utópista filozófus.
A szocializmus tudományos válfaja
Kétségtelen, hogy — elsősorban a nagyon sokat emlegetett A tőke című munkájában — kora kapitalizmusának részéletes és számos elemében találó, pontos analízisét nyújtja. Elemzését azonban áthatja a fentiekben felvázolt alapgondolat, amely szerint a tőke és a munka ellentéte kibékíthetetlen, s mivel a tőkések ezen önszántukból egészen biztosan nem hajlandók változtatni, a változásokat erőszakkal kell kikényszeríteni.
Marx olvasatában a társadalom egyes osztályai között, mint említettük, osztályharc van, és ez az antagonisztikus osztályellentét egy ponton fegyveres konfliktussá, népfelkeléssé, Marx szóhasználatával forradalommá válik. Orosz polgári szerzők — például Sz. Vitte — amikor arra gondoltak, hogy a társadalom, illetve annak meghatározott csoportjai fellázadnak a hatalom ellen, következetesen polgárháborúról beszéltek és írtak.
Ennek a megvalósításában az a probléma, fejti ki, hogy Marx filozófiai nézete munkásság nem kellően öntudatos, szellemileg nem eléggé felkészült, ezért feltétlenül szüksége van az értelmiség támogatására. Ezért egy olyan forradalmi pártot, élcsapatot kell létrehoznia, amely képes a nagy munkásfelkelést levezényelni és sikeresen iránytani.
A forradalmi Marx filozófiai nézete után Marx a Párizsi Kommün tanulságai alapján olyan következtetésre jutott, hogy a polgári intézményeket meg kell semmisíteni, a hatalomra került proletariátusnak saját intézményrendszert kell kiépítenie, és ezeknek kell mind államilag, mind közigazgatásilag, mind mindenfajta értelemben a megdöntött rendszer apparátusa helyébe lépniük. Mivel a polgári erők nyilvánvalóan ellenállnak, és Marx filozófiai nézete kommunizmus a hatalomátvétel pillanatában amúgy sem valósítható meg azonnal — hiszen a társadalom és a gondolkodás átformálására nemzedéknyi idő szükséges —, kell egy átmeneti időszak, amikor már a munkásosztály, ahogy Marx nevezi, a proletariátus kezében van a hatalom, a termelőeszközök államosítása már megtörtént.
Ez alatt kell az emberek szemléletét, tulajdonhoz való viszonyát átformálni. Ez az időszak lenne a szocializmus, amely már közösségi, köztulajdonra épülő társadalom, de még nem kommunizmus.
A szocializmusnak kell mintegy év alatt megteremteni a kommunizmus bevezetésének feltételeit. Marx egyik legtöbbet bírált tézise, hogy a hatalom megtartása érdekében diktatúrát kell bevezetni, ez a proletárdiktatúra, mely a hatalomra került munkásság számára biztosítja a megszerzett hatalom megtartását, és a lehetőséget a társadalom átformálásához.
Ez utóbbi nézetéért vált a marxizmus radikális ideológiává, a nyugat-európai szellemi radikalizmus egyik alappillérévé, mert gyökerestül és erőszakkal akarja felforgatni a Marx filozófiai nézete rendszert, és minden ízében meg kívánja változtatni azt. Ezt a nézetrendszert Marx főbb elemeiben már igen korán, elején, az Igazak Szövetsége elnevezésű munkásszervezet felkérésére a marxizmus másik leghíresebb alapmunkájában, a Kommunista kiáltványban kidolgozta.
Marx revíziója és eltorzítása A bevezetőben említettük, hogy Marx és Engels gondolati rendszere olyan népszerű volt a Bernstein látta, hogy a javak termelésének bővülésével a tőkések saját jól felfogott érdekükben a profit egy részét átengedik a munkásoknak, így nőnek a munkabérek, javulnak a munkakörülmények, ezen kívül a modern gépek elterjedésével megnőtt a szakmunka becsülete és értéke is, Marx filozófiai nézete egy munkáselit, amely már kispolgári életnívót tudott biztosítani magának.
