Hasi daganat gyanúja, Aspirációs citológia vizsgálat
Magyarországi pontos adatok nincsenek a gyakoriságára vonatkozóan, de ha az Egyesült Államok adatait Magyarországra vonatkoztatjuk, fel kell tételezni, hogy évente mintegy ember betegszik meg vesedaganatban és az éves halálozási ráta ra tehető. A veséből kiindulhatnak jóindulatú daganatok is, ezek gyakoriságára vonatkozóan még becsült adat sincs. A vese rosszindulatú daganatainak oka nem ismert.
Vannak bizonyos tényezők, amelyek a vesedaganat kialakulásának kockázatát fokozzák.
A hasnyálmirigyrák jelenlétének megállapítása (diagnózis)
Ezek között sorolják fel a dohányzást, az elhízást, a zsíros ételek fogyasztását, bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedését, a kadmium és azbeszt szervezetbe kerülését gondoljanak a hőszigetelésre és a ceruza- és gombelemekre.
Az életkor előrehaladásával a gyakoriság nő, főként 50 éves kor felett lehet vele találkozni és férfiakban kétszer gyakrabban. Megfigyelték azt is, hogy az úgynevezett néma tehát nem működő vesében lényegesen gyakrabban fordulnak elő, ezért a művesekezelésben részesülő, veseelégtelen betegek ilyen szempontból veszélyeztetettebbek.
Első sorban a véráram útján a tüdőbe, csontokba, agyba adhat áttétet. A vesedaganat tünetei nem jellegzetesek. Sokszor csak szűrővizsgálaton vagy egyéb panaszok pl.
Mi a neuroblastoma?
A régebbi tankönyvekben leirt jellemző tünetek, mint a láz, a véres vizelet csak előrehaladott betegségben figyelhető meg. Gyakran bizonytalan deréktáji nyomó fájdalom, megmagyarázhatatlan gyors fogyás, fáradékonyság, vérszegénység hívja fel a figyelmet a betegségre, de ezek a tünetek más daganatos betegségben is gyakorta előfordulnak.
A véres vizelet akkor jelentkezik, ha a daganat a vesemedencéből indul ki vagy a daganat eléri, beszűri a vesemedencét is. Előfordul, hogy a beteg csont vagy ízületi fájdalmakra panaszkodik, ilyenkor rendszerint a csontokban áttéteket találunk és az elsődleges daganat kutatása során derül ki a vesedaganat. A fizikális vizsgálat során, ha már a daganat előrehaladott állapotban van, esetleg tapintható az elváltozás, de a kisebb daganatok a hasi daganat gyanúja vizsgálattal sem észlelhetőek.
A laboratóriumi vizsgálatok sem adnak megfelelő támpontot. A magasabb vérsejtsüllyedés, a vizeletben észlelhető vér, az említett vérszegénység számos más betegségben is előfordul.
Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a vesedaganat korai felismerése többnyire szerencse kérdése. Ha a vesedaganat gyanúja a panaszok vagy bármelyik tünet alapján felmerül, megfelelő sorrendben hasi daganat gyanúja a szükséges vizsgálatokat elvégezni. A hasi ultrahangos vizsgálat nagy pontossággal el tudja különíteni a cisztát a daganattól, de arra vonatkozóan nem ad biztos támpontot, hogy a daganat jó- vagy rosszindulatú. Az ultrahangos vizsgálatnak is vannak korlátai, mert fél centiméternél kisebb elváltozást csak nagyon korszerű készülékkel, nagy gyakorlattal rendelkező szakember tud felismerni.
Számítógépes röntgenvizsgálat CT vagy mágneses rezonanciavizsgálat MRI finomabb elváltozásokat is felfedezhet.
Sokszor CT, az MRI de az újabban előszeretettel alkalmazott pozitron emissziós vizsgálat PET alapján sem lehet elkülöníteni a jó adenoma, onkocitoma és a rosszindulatú carcinoma daganatot. Ilyenkor szükség lehet a sejt- vagy szövetminta vételére.
Szövettani vagy sejtminta vétele a vesék rejtett helyzete miatt csak ultrahang- vagy CT vezérlettel, irányítással lehetséges.
A sejtminta-vétel citológia vékony tűvel minimális fájdalom mellett kockázatmentesen elvégezhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
A vastag tűvel történő szövetminta vétele valamivel nagyobb kockázattal, a vérzés veszélyével jár, de megbízhatóbb eredményt ad. A vese izotópos vizsgálata annak megítéléséhez szükséges, hogy az ellenoldali vese működése elegendő-e, ha a beteg vesét eltávolítják.
A csontváz izotópos vizsgálata érzékeny módszer a daganat okozta csontáttétek kimutatására. A mellkas röntgenvizsgálata, de még inkább a mellkas CT vizsgálata hasi daganat gyanúja kivizsgálás része, mert a vesedaganat gyakran képez áttéteket a tüdőkben. A fentiekből kiderül, hogy a veséből kiinduló rosszindulatú daganatok rendszerint nem okoznak jellegzetes panaszokat és tüneteket, egymástól a két fajta daganat szövettani vizsgálat nélkül gyakran nem különíthető el.
A vesedaganat kezelésében többféle eljárás ismert, rendszerint ezek kombinációját alkalmazzák. Sebészi eljárás: Kisebb, négy centiméternél nem nagyobb és az alsó hasi daganat gyanúja a felső pólusban elhelyezkedő, a környezetétől elhatárolt daganat esetén úgynevezett szervmegtartó műtétet csonkolás lehet végezni, de ehhez szükséges az eltávolított részlet azonnali szövettani vizsgálata.
Amennyiben a szövettani hasi daganat gyanúja hasi daganat gyanúja bizonyítja, hogy az eltávolítás az ép szövetben történt, ezzel a beavatkozással is megelégedhetünk. Ugyancsak szervmegtartó műtétre kell törekedni abban az esetben, ha a daganat kétoldali, a beteg veseműködése egyéb okok miatt jelentősen károsodott vagy a betegnek csak egy a daganatos veséje van.
Hasnyálmirigyrák, hasnyálmirigy-daganat (biologika, ujmedicina, gnm)
Más esetekben a vese eltávolítása indokolt. A veseeltávolítást napjainkban a jelentősen kisebb megterheléssel, gyorsabb felépüléssel járó laparoszkópos technikával végzik. Alternatív eljárás a vese hasi daganat gyanúja elzárása érfestéses technikával. Ezt néha nagy kiterjedésű daganatoknál a műtét előtt is el szokták végezni, mert a műtét alatti vérzés és vérveszteség így jelentősen csökkenthető, a daganat pedig megkisebbedik, könnyebben eltávolítható.
MR vizsgálatról pácienseknek
Végleges megoldásként akkor alkalmazzák, ha a beteg idős és általános állapota, kísérőbetegségei miatt a műtéti kockázat nagymértékben fokozott, illetőleg ha a vizsgálatok alapján meg lehet állapítani, hogy a daganatos vese világnézet tulajdonságai - előrehaladott állapota miatt - sebészi úton nem távolítható el. Újabban terjed a radiofrekvenciás ablációnak nevezett módszer.
Ennek során hasi daganat gyanúja irányításával egy tűt vezetnek be a daganat közepébe és azt felmelegítve pusztítják el a daganatos hasi daganat gyanúja. Áttétek kezelése: ha a csontban levő áttétek töréshez vezetnek, akkor a törések műtéti egyesítése és rögzítése indokolt lehet.
Ugyancsak sebészeti gerincsebészeti beavatkozásra lehet szükség a csigolyákban elhelyezkedő áttétek esetén a fájdalom és az idegkárosodás bénulás hasi daganat gyanúja.
Daganatgyanú esetén nincs idő a várakozásra!
Ezekkel a beavatkozásokkal a betegséget meggyógyítani nem lehetséges, de a beteg életének meghosszabbítása, az életminőség javítása sikerül. Utókezelés: A kezelés formáját az onkológus szakember, az összes lelet és a szövettani eredmény ismeretében határozza meg.
Jó eredményeket lehet elérni a sebészi kezelés kiegészítéseként alkalmazott onkológiai kezeléssel. A daganatos betegek gondozása: az orvos feladata, hogy a daganatos beteget, életének ezen súlyos szakaszán, megfelelő humánummal átvezesse megadva a gyógyulás reményét. Szükséges azonban a hasi daganat gyanúja ellenőrzés is. hasi daganat gyanúja
MR vizsgálat
Gyógyulás: minden daganatos betegség esetén döntően befolyásolja a gyógyulást az, hogy milyen stádiumban került felismerésre. Az ultrahangos vizsgálatok elterjedése előtt rendszerint már előrehaladott állapotban kerültek a betegek műtétre és nem álltak rendelkezésre a mai korszerű gyógyszerek, az áttétek sebészi eltávolítását sem végezték, az eredmények meglehetősen elszomorítóak voltak. Alföldy Ferenc professzor.
