Az ideológia mint politikai és társadalmi világkép.

Szekularizáció

A megismerés társadalmi meghatározottsága A fejünkben létezõ elképzelések, más szóval reprezentációk Moscovici meghatározzák számunkra a világot, amelyre aztán mint valóságra reagálunk. Ezek a reprezentációk kollektív eredetûek. Mindenekelõtt arra szolgálnak, hogy konvencionalizálják, tipizálják és uniformizálják azokat a tárgyakat, személyeket és eseményeket, amelyekkel az embereknek a társadalomban dolguk van. A reprezentációk mélyén bujkáló normativitás történeti és társadalmi meghatározottsága leplezett.

A reprezentációk a mindennapi életben a "józan ész" szerepét töltik be, Heider volt az elsõ, aki a társadalom józan ész által kialakított képét elemezve rámutatott e kép sajátosságaira. Szerinte a mindennapi életben az emberek önmaguk cselekvéseit szándékok függvényében értelmezik, és ezt az értelmezést kiterjesztik mások cselekvéseire is.

Értékek, Világkép. Társadalmi, politikai, ideológiai attitűdök - ppt letölteni

Mivel a cselekedetek a mindennapi életben pozitívak vagy negatívak, ennek megfelelõen a mögöttük meghúzódni vélt szándékok is jók vagy rosszak. A mindennapi ész abban érdekelt, hogy ellentmondásmentes képbe rendezze a szándékokat és a cselekvéseket, következésképpen a "jószándék-jótett-jótevõ", illetve a "rossz szándék-rossztett-rossztevõ" modellek kerülnek túlsúlyba. Ott, ahol ellentmondás merül fel, a személy abban lesz érdekelt, hogy az ellentmondást kiküszöbölje, és a képet módosítsa pl.

Ebben az esetben megindul a kognitív egyensúly helyreállításának folyamata, és a személy visszaállítja az eredeti kiegyensúlyozott modellt.

A Heider-féle elmélet nyomán számos kognitív szociálpszichológiai kutatás született, melyek mind azt bizonyítják, hogy a mindennapi tudásban ténylegesen fennáll a "kongitív gazdaságosság" elve Festinger ; Osgood-Suci-Tannenbaum ; Abelson et al.

mi a leghatékonyabb módszer a látás javítására

A feszültségmentes világkép kialakításában kitüntetett szerepe van az oktulajdonításnak. A Heider által elemzett személyes vagy belsõ okok mellett az fizikai aktivitás hyperopia esetén kutatói a külsõ okokat is számba veszik.

Mindkét oktípusnak megkülönböztethetjük tartós és ideiglenes változatát. Ily módon egy négy okból álló készlet keletkezik, melybõl a személy aszerint választja ki a számára leginkább megfelelõt, hogy melyik ok elégíti ki leginkább önigazolási szükségletét, illetve melyik van leginkább összhangban a kollektív identitását támogató ideológiai kerettel Weiner et al.

A szegénység és gazdagság társadalmi reprezentációi A szegénység és a gazdagság két nagyhatárú séma, melyek segítségével az emberek értelmezni és érteni képesek az ideológia mint politikai és társadalmi világkép a tényt, hogy a társadalomban egyenlõtlenül oszlanak el a különbözõ elõnyök és hátrányok.

A modern társadalomban ezeknek az elõnyöknek és hátrányoknak az észlelésébe az ideológia mint politikai és társadalmi világkép az individualitás észlelésére kialakított sémák is. A tradicionális társadalmakban a szegénység és gazdagság értelmezése sorsszerû, társadalmon kívüli okok hatását feltételezõ sémáktól függött.

Pártok és pártrendszerek | Digitális Tankönyvtár

A modern társadalomban - összefüggésben az egyéni mozgástér és az egyéni teljesítmény szerepének megnövekedésével - elõtérbe került a felelõsség és az egyéni szabadság. Ennek következtében az elõnyös vagy hátrányos társadalmi pozíciókba való bekerülés magyarázatába az egyéntõl függõ okok tulajdonítása is belevegyült.

az ideológia mint politikai és társadalmi világkép harmonikus készítmények a szemész gyakorlatában

Pszichológiailag nyilvánvaló, hogy akár az egyéntõl független, akár az egyéntõl függõ okok tulajdonítása kerül elõtérbe, mindkét értelmezés helyes lehet. Ugyanakkor látnunk kell, hogy amennyiben az egyéntõl független okok tulajdonítása kerül elõtérbe, annak mélyén egy olyan ideológia nyilvánul meg, melynek tanítása szerint a társadalomban kollektív erõk munkálnak, és az egyén ezeknek az erõknek a tehetetlen játékaként kerül hol elõnyös, hol hátrányos pozícióba.

Az ideológia rejtett elõfeltevése, hogy a szóban forgó kollektív erõk kikutatásuk és megismerésük révén megváltoztathatók, és ily módon a társadalomban az egyenlõségek vagy egyenlõtlenségek végsõ soron a politikai akarat mûveként alakíthatók.

rövidlátás kezelése a gyermekek hagyományos orvoslásában szemész kutyák számára

Másfelõl, ha az elõnyök és hátrányok okait kutató gondolkodásban az individuális okok kerülnek elõtérbe, akkor egy olyan rejtett ideológiai háttér meglétére gyanakodhatunk, mely kizárólag az egyéni akaratra, illetve teljesítményre vezeti vissza a fölemelkedést vagy lesüllyedést.

Ezáltal a kollektív meghatározottságok nemcsak a megismerési horizontból, hanem a politikai cselekvést befolyásoló lehetséges motívumok sorából is kiszorulnak. A kétféle domináns ideológia Kluegel-Smith között a döntõ különbség az esélyek eltérõ értelmezésében, valamint az osztó igazságosság elveinek eltérõ felfogásában ragadható meg. Az egyikfajta ideológia az esélyeket az egyénektõl függetlenül, strukturális meghatározottságban szemléli, aminek következtében a társadalom különbözõ csoportjai kategoriálisan tûnnek elõnyös vagy hátrányos helyzetûeknek.

Értékek, Világkép. Társadalmi, politikai, ideológiai attitűdök

A kategoriális meghatározottság következtében az esély objektív valószínûség, melynek ereje alól az adott csoportba beleszületett egyén nem tudja kivonni magát. Aki szegény, szegénynek született, és ivadéka is szegény marad. És megfordítva, a gazdagság is sorsszerû. Ezzel szemben a másik domináns ideológia az esélyt döntõen a cselekvõ egyén szemszögébõl értelmezi, ami azt jelenti, hogy a cselekvés során realizálódó pozitívumok vagy negatívumok elsõdlegesen azon múlnak, hogy az egyén ki tudja-e aknázni a számára adódó pozitív lehetõségeket, illetve el tudja-e kerülni az érvényesülését veszélyeztetõ buktatókat.

Következésképpen, aki szegény, az maga tehet róla, és aki gazdag, az az ideológia mint politikai és társadalmi világkép maga szerencséjének kovácsa. E domináns ideológia kiinduló tétele az "esélyek egyenlõsége", melyet pszichológiai tõkeként minden egyén potenciálisan birtokol, és csak rajta áll, hogy azt miként fordítja a maga javára, illetve miként tékozolja el.

cukorbetegség homályos látás

Olyan igazságossági elv munkál e tétel mögött, melynek lényege az érdem és a teljesítmény. Ezzel szemben a strukturális vagy kollektív szempontokra alapozó ideológia azáltal, hogy tagadja az egyén szerepét az egyenlõtlenségek létrejöttében, az egyenlõséget nem annyira az egyének, hanem kategoriális csoportok egésze számára kívánja létrehozni, fenntartani és fokozni.

Ennek legitimációja lehet a szükségletekre való hivatkozás és a szükségletek szerinti egyenlõsítés. Amikor az egyén az ideológia mint politikai és társadalmi világkép helyzetben a gazdagságról és a szegénységrõl vélekedik, akarva-akaratlanul e két domináns ideológia egyikéhez vagy másikához kell hogy folyamodjon. A különbség csak abban van, hogy konzisztens vagy indkonzisztens módon merít a domináns ideológia által kínált érvek készletébõl.

Az egyén választhat okok között strukturális okok: gazdasági-társadalmi rendszer, eleve létezõ egyenlõtlenségek, nem, etnikai, regionális státusz, örökség, korrupció, protekció, politikai befolyás, kliens-kapcsolat stb.

rövidlátás kezelése Vitafonnal

Az okok választása mélyén sztereotípiák és elõítéletek is meghúzódhatnak, melyek receptszerûen okok láncolatát feltételezik a gazdagság, illetve a szegénység mögött nõies, illetve férfias tulajdonságok, melyek eleve kedveznek vagy nem kedveznek az érvényesülésnek, etnikai, vallási, faji sztereotípiák és elõítéletek.

A szegénység-gazdagság attribúció hátterében meghúzódhatnak az egyén saját társadalmi státuszával kapcsolatos értékítéletek és tapasztalatok is társadalmi önmeghatározás: középosztály-tudat, elittudat, munkásöntudat.

Materializmus

A társadalmi önmeghatározás sok esetben nem azon alapul, hogy az egyén ténylegesen milyen csoportba tartozik, hanem azon, hogy milyen társadalmi csoportba szeretne tartozni. Ez esetben annak a csoportnak a mércéit és értékeit fogja alapul venni saját véleménye kialakításakor, melyet önmaga számára normaként és érvényes összehasonlításként elfogad. Ez azt jelenti, hogy az egyén a vonatkoztatási csoport politikai és ideológiai értékeit elfogadja és magáénak tekinti.

Az egyenlõtlenség-ítéletek háttere Amikor tehát az egyének a elektronok látásjavító egyenlõségrõl és egyenlõtlenségrõl ítéleteket fogalmaznak meg, és igazságosság vagy igazságtalanság tekintetében értékösszefüggésbe ágyazzák, akkor bármennyire is azt gondolják, hogy saját tapasztalataikra hagyatkoznak, ezeket a tapasztalatokat már eleve keresztül-kasul átjárják társadalmi reprezentációk és rejtett ideológiai elõfeltevések.

E tapasztalatok azonban annyiban valóságosak, hogy aktív módon hasznosítják a társadalmi reprezentációk anyagait, és ily módon az egyén számára a valóságot jelenítik meg. A reprezentációknak ez a vonása kritikus helyzetekben mutatkozik meg igazán, amikor a saját helyzet vagy a társadalom viszonyai alapvetõen változnak, a felemelkedés vagy a süllyedés perspektíváját villantva meg.

Ez esetben a szegényedõ vagy gazdagodó egyén a tényeket perspektívájának tükrében észleli. A perspektívák látszólag valószínûségként tûnnek föl, de valójában normatívák húzódnak meg mögöttük.

az emberek látási szerveinek betegségei vigyázzon a szemének programjára

A normatívák két tengely szerint rendezõdnek el: az egyén a társadalmat láthatja úgy, hogy az igazságtalanság irányában mozdul el, de úgy is, hogy inkább az igazságosság valósul meg. A másik tengely a társadalmat a növekvõ vagy csökkenõ egyenlõtlenségek szerint képezi le, így két jellemzõ nézetkombináció keletkezik: a az egyenlõtlenség igazságtalan - az egyenlõség igazságos, b az egyenlõtlenség igazságos - az egyenlõség igazságtalan. A mai magyar társadalomban azok vannak többségben, akik szerint az egyenlõtlenség igazságtalan, és az egyenlõség igazságos.

Ezzel szemben a kisebbség szerint az egyenlõség igazságtalan, és az egyenlõtlenség volna az igazságos. E két markánsan különbözõ normatív nézetkombináció alapja vélhetõen az észlelt státusz emelkedése vagy süllyedése. A kérdés voltaképpen az, hogy az egyenlõtlenség tényeinek észlelése milyen kapcsolatban van az egyenlõtlenségnek tulajdonított értékkel.

A megismerési folyamat nem úgy zajlik, hogy a személy észlel egy bizonyosfajta egyenlõtlenséget, mely lehet kicsi vagy nagy, majd ezt követõen leszûri a következtetést, hogy az ideológia mint politikai és társadalmi világkép csökkenteni vagy növelni kellene, hanem éppen ellenkezõleg.

Aki kívánatosnak tartja a társadalmi egyenlõtlenségeket, az a valóságban is nagy egyenlõtlenségeket lát, míg aki csökkenteni kívánja a társadalmi egyenlõtlenségeket, az a valóságban nagyobb egyenlõséget lát.

A szegények és gazdagok: ahogyan a magyarok látják õket ben Számos, egymástól függetlenül végzett közvéleménykutatás igazolja, hogy Közép-Kelet- Európában általában, és ezen belül különösen Magyarországon, az emberek negatívan és pesszimistán szemlélik a gazdasági és társadalmi problémákat, felnagyítva azok valóságos jelentõségét és súlyát. Vizsgálatunk során mi is hasonló tendenciákat tapasztaltunk. Ebben a cikkben azokra a kérdésekre adott válaszokat ismertetjük, melyek arra vonatkoztak, hogy a mai magyar társadalomban az emberek mekkorára becsülik a szegények és gazdagok arányát, leukociták a vizeletben 100 látómezőnként milyen okokra vezetik vissza azt, hogy valaki gazdag vagy szegény.

A megkérdezettek egészében véve szélsõségesen deprivált és polarizált társadalmat látnak maguk elõtt.

Olvassa el is