A világkép filozófia elméleti alapja, A gondolkodás feloldása a nyelvben

Biplab Loho Choudhury, a neves indiai kommunikáció- és médiakutató a Visva-Bharati Egyetemről, a nyugat-bengáli Santiniketanból A professzor több angol nyelvű előadást tartott a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet, valamint a Szociológia és Társadalompolitika Intézet magyar és külföldi hallgatóinak a kommunikációelmélet, a médiatörténet és a szociális problémák médiareprezentációjának témaköreiben.

Indiai és szemészeti tesztek letöltése egyetemi kapcsolatrendszer újjáélesztése a Corvinuson? Céljainak megvalósítása érdekében európai, japán, tibeti, kínai, orosz tudósokat és egyetemi oktatókat keresett világszerte, és hívott meg Satiniketanba.

Az Iszlámtörténeti Tanszék vezetője és annak első professzora a nemzetközi hírű magyar orientalista, arab nyelvész és kultúrtörténeti író, Germanusz Gyula volt, aki feleségével, Hajnóczy Rózsával négy évig élt Santiniketanban. Az indiai élmények megörökítéseként, Hajnóczy Rózsa neve alatt, Germanusz ben írta meg a magyar közönség számára akkoriban nagyon népszerű Bengáli tűz című könyvet.

Santiniketan és Budapest történelmi öröksége talán újraéleszthető és továbbvihető a Budapesti Corvinus Egyetem és a Visva-Bharati Egyetem együttműködése során.

Az első lépések már megtörténtek októberében, amikor Dr. Havril Ágnes, aki a Szociológia és Társadalompolitika Intézetben nyelvészetet és szociolingvisztikát tanít angol nyelven, egyhetes meghívást kapott Santiniketanba, és előadásokat tartott a hindu egyetemi hallgatóknak kutatási eredményeiről az interkulturális kompetencia témakörében.

Biplab Loho Choudhury a hallgatók körében nagyon népszerű előadásai mellett itt tartózkodása alatt hivatalos megbeszélést tartott Dr.

Szemléletbeli különbségek a nyugati és keleti kommunikációelméletek komponensei között Biplab Loho Choudhury kutatásai alapján a nyugati domináns kommunikációelméleti diskurzus legfőbb jellegzetessége a funkcionális használhatóság jegyében zajlik a Így a modern nyugati kommunikáció-modellek többségében a kommunikációs alkotóelemek szelektív módon jelennek meg.

Ezzel ellentétben egyes ősi civilizációk — mint India, Kína, Perzsia és Egyiptom — megőrizték az évezredes kommunikációs hagyományok és tanulmányok eredményeit. Az Ősi Indiai Kommunikációs Gondolkodás alapját a természet, az erkölcsi világkép és a gyakorlat harmóniája jellemzi.

A Modern Indiai Kommunikációelmélet az állandó változások, diverzifikációk és multikulturalitás keretei között ötvözte az ősi indiai civilizáció diskurzuselemeit a jelenlegi szociális, politikai, kulturális és filozófiai elemekkel. Az indiai kommunikációs modell — a nyugati elméletek komponensei mellett — lényeges alkotóeleme még az érzelem Rasa elmélet és a filozófiai perspektíva.

Az érzelem, az intelligencia, valamint a filozófiai perspektíva erkölcsi világkép állandó a világkép filozófia elméleti alapja az alapja mindenféle humán interperszonális, csoportos és tömegkommunikációnak a jelenkori indiai kommunikációelméletekben.

Corvinus Kioszk Feliratkozás Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni hírlevelünket, kérjük adja meg e-mail címét a a világkép filozófia elméleti alapja. A megadott e-mail címre a hírlevélküldő rendszer egy regisztrációs üzenetet küld, az üzenetben leírtak szerint lehet véglegesíteni a feliratkozást.

A megadott e-mail cím a Corvinus Kioszk által használt MailChimp hírlevélküldő rendszerbe kerül.

Létét a térben és időben határtalanul elnyújtózkodó természetnek köszönheti. Vajon honnan ered a kozmosz, és miért hozta létre az embert? Vajon térben és időben végtelen a világ? Olyan kérdések ezek, amelyek minden korban megmozgatták az ember értelmét és fantáziáját. A természet a tudományos világképben A világképen a szaktudományok eredményeinek összefoglalását és tudományos összlátásban történő elméleti feldolgozását értjük.