A látószervek felépítése
Az emberi szem ennek csak a töredékét képes érzékelni, körülbelül a — nm hosszúságú hullámokat. Az élőlények többségének fontos a fény érzékelése. A növényeknek a fotoszintézishez, az állatoknak a tájékozódáshoz fontos.
Természetesen az egysejtű és a bonyolultabb testfelépítésű állatok is másként, a látószervek felépítése mást érzékelnek a körülöttük lévő világból.
- A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót.
- Látássérült gyermek fejlődése
- Módszer a látás rövid időn belüli javítására
- Eszköztár: A szem A látószerv a szemgolyóból és a hozzá tartozó mozgató és védő berendezésekből áll.
- Szülés után a látás esett
A fény érzékelésének az első lépése a fény és a sötétség megkülönböztetése. A második lépcsőfok az, amikor az élőlény már a fény intenzitását és a fényforrás irányát is meg tudja határozni.
A következő lépcsőfok a formalátás, az utolsó pedig a a látószervek felépítése a látószervek felépítése a mozgás érzékelése. Az egysejtűek a sejthártyájukkal érzékelik a fény intenzitását, és ennek változására valamilyen mozgással válaszolnak.
Az ostorosmoszatoknál már szemfoltot is találhatunk. A csalánozóknál sem fejlődött ki külön szerv a fény érzékelésére, a különböző kívülről jövő ingereket egész testfelületükön át veszik fel. Néhány medúzafajnál viszont megjelennek a kezdetleges fényreceptorok is.
Olyan mesterséges szemet alkottak hongkongi kutatók, ami jobb, mint az igazi
A laposférgeknél a különböző fényérzékeny sejtek összetömörülnek és ezek a hám alá süllyednek. Így kezdetleges csésze- és gödörszemek alakulhatnak ki. A gyűrűsférgeknél az állat feji részénél találjuk meg ezeket a sejttömörüléseket.
Egyes fajoknál már találkozhatunk bonyolult felépítésű a látószervek felépítése pl. A puhatestűek közül a csigákra és a fejlábúakra jellemző a fényérzékelés. A fejlábúaknak már kép- és színlátásra alkalmas hólyagszemük van, mely a hám betüremkedéséből alakult a látószervek felépítése.
A SZEM ANATÓMIÁJA, ÉLETTANA
Az ízeltlábúak szeme a pontszem vagy az összetett facetta- szem, amely több száz egyszerű szemből áll. A rákoknál a facettaszem mellett találunk fényérzékeny dúcidegsejteket is.
A tüskésbőrűek törzsénél nem találunk látószervet, de valamilyen formában ők is érzékelik a fényt. Ez a fényérzékenység feltehetően a kültakaróban jelen levő pigmentált sejtekhez köthető.
A halak hólyagszeme, a fejlábúak szemével ellentétben, nem a hám betüremkedése, hanem az agy kitüremkedése. A halak rövidlátók, így látásuk nem tökéletes, de szemük szín- és képlátásra alkalmas. A kétéltűek látószerve igen fejlett, de csak a mozgást érzékelik. A kígyók két szemhéja átlátszó és összenőtt, ezért nem pislognak.
Egyes madarakban a hipotalamusz bizonyos idegsejtjei érzékelik a koponyatetőn átszűrődő gyenge fényt. Így érzékelik a kakasok is a hajnal közeledését. A fotoreceptorok felépítése A legegyszerűbb fényreceptorok az ocelluszok. Szerkezetük szerint lehetnek pigmentált hámsejtek tömörülései vagy a hámsejtek betüremkedései révén létrejövő serleg vagy bogyó alakú bonyolultabb szemek is. Ilyen szerkezetű ocellusban előfordulhat több réteg pigmentsejt, esetleg kezdetleges lencse vagy üvegtest is.
Ezek a behatoló fényhez viszonyítva inverz vagy everz szemek lehetnek. Az előbbi esetben a fénynek több közegen lencsén, üvegtesten stb. Az utóbbiaknál a a látószervek felépítése közvetlenül a receptorsejtekre vetődik.
A főként rovaroknál előforduló összetett szemek ennél bonyolultabb felépítésűek. A a látószervek felépítése akár 12 egyszerű szemből hogyan definiálható a rövidlátás? is állhat.
Az ommatidiumnak két fő része van. A felszínen helyezkedik el a fénytörő apparátus lencsemíg a látószervek felépítése az érzékelő idegsejtek rétege. A fénytörő apparátust alkotja a fix gyújtópontú kitinlencse és az alatta elhelyezkedő két áttetsző kristálysejt. Ez alatt találhatók a fényérzékeny retinulasejtek. Minden ommatidium nyolc retinulasejtet tartalmaz, melyek összessége alkotja a a látószervek felépítése.
Minden retinulasejt elsődleges érzéksejt, melyek belső felszínén vékony mikrobolyhokból álló fényérzékeny szegély található, a rhabdom.
Az egy ommatidiumhoz tartozó rhabdomok összessége adja az ommatidium fényfelvevő készülékét. Attól függően, hogy a pigmentsejtek lefedik-e az ommatidium teljes állományát vagy sem, kétféle összetett szemről beszélhetünk, mivel ez a képalkotás elvét is befolyásolja.
Appozíciós szemnél a kristálykúpok hossza megegyezik a gyújtótávolsággal, illetve az íriszpigmentsejtek az ommatidiumot teljes hosszában árnyékolják. Ekkor a fénynyalábok egyenként jutnak be az ommatidiumok területére. Így az egy-egy rhabdom területén összeszedődő fénypontok csak a környezeti fényingerek egy-egy töredékét, mozaikdarabját képviselik.
Az ommatidiumok összességének retinális részimpulzusaiból alakulhat ki a környezet valamelyest teljes képe.
Üzenet a bika szalagféregről
Az ilyen appozíciós szem a nappali életmódú rovarokra jellemző. A szuperpozíciós szemnél a kristálykúpok hosszabbak, általában a gyújtótávolság kétszeresének felelnek meg. A pigmentsejtek nem fedik le oldalról teljesen az ommatidium állományát, így a külső fény a szomszédos ommatidiumok területéről is átjuthat egy-egy ommatidium fénytörő apparátusára.
Ily módon egy bizonyos számú a látószervek felépítése egységes fénytörő közeget alkot, a látószervek felépítése lehetővé teszi a gerincesek szeméhez hasonló összetett kép alkotását.
Ez a szemtípus az éjszakai rovarokra jellemző, mivel kis fényintenzitás esetén is hatásosan összegyűjti a látószervek felépítése fényingereket.
Az összetett szemmel alkotott kép nem olyan éles, mint a gerincesek szeme által alkotott kép, de két vonatkozásban felül is múlja az ember szemét.
