Jó látástechnika, Ajánlatom:

Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

Végre túl vagyok egy vizsgaidőszakon, így lehetőségem van valamennyire betölteni egy, még mindig tátongó űrt. Ez az jó látástechnika főként a kezdő mélyég-észlelőket veszi körül, ez a hiányos rajztudás űre.

Erről, a mélyég-rajzolás technikájáról szeretnék most írni néhány szót.

Nincs semmi paranormális az Univerzumban, kivéve a mi korlátozott megértésünket a Természetről.

Most nem fogok kitérni az észlelési praktikákra, módszerekre bár ez is megérne egy cikketjelen cikkemben csak jó látástechnika rajztechnikára fogok fókuszálni. Kezdjük jó látástechnika elejénél. A távcső mellett ülünk, jól felöltözve, konkrét észlelési tervvel. A beállított célobjektum, jelen esetben egy nyílthalmaz már a látómezőben van.

De biztos, hogy jó nagyítást választottunk? A halmaz jelen esetben alig foglalja el a látómező egynyolcadát, alig látszik belőle valami. Így nem jó.

• Találjon gyakorlatokat a binokuláris látás fejlesztésére
• A 2. látás javul

Betesszük a legrövidebb fókuszú, legnagyobb nagyítást adó okulárt. Mindjárt más, csak most az egész látómezőt a legjobb gyermek szemész, nem látni semmit. Majd beteszünk egy közepes nagyítást adó jó látástechnika, és jó látástechnika a halmaz kényelmesen elfoglalja a halmaz egyharmadát.

Így már jó lesz, végre olyan nagyítást sikerült beállítanunk, amivel jól le lehet rajzolni a halmazt. De hogy kezdjünk bele? Mert valahol csak el kell kezdeni! Állítsunk be egy fényes és jól elkülöníthető csillagot a LM közepébe. Ez lesz a centrális csillag, a fő referenciánk, ehhez viszonyítva tudjuk berajzolni a többi fényes referencia támpont csillagot a látómezőben. Referenciacsillagoknak azok számítanak, amik elég fényesek és segítségükkel be tudjuk rajzolni a látómező többi, halványabb csillagát.

Aura látás technika.

Szóval, miután megvan a középponti csillag, elkezdjük szépen, sorban berajzolni a referenciacsillagokat. De hogy? A referenciák berajzolásához a LM-karika és a centrumcsillag van segítségül. Meg kell nézni, jó látástechnika adott támpontcsillag milyen távolságban van az LM-karika és a középponti csillag között, milyen arányban van valamelyikhez közelebb.

Másik fontos lépés, jó látástechnika megnézzük, milyen pozíciószögben található a csillag. Ehhez fel kell képzeletben osztani a LM-karikát kisebb-nagyobb fokokra. Lehet például 8 részre felosztani, függőlegesen - vízszintesen - átlósan lásd: mackósajt ; vagy lehet a pilóták módszeréhez folyamodni, és felosztani 12 "órára". Én ez utóbbit javasolom, ez elég pontos és persze mind betéve ismerjük az órát Ez alapján pedig lehet egy csillag 12, 6, fél jó látástechnika, stb.

De - és ez elég nagy de - így is nehezen lehet pontosan berajzolni őket. Mit tegyünk?

Rajzoljuk le őket egymáshoz viszonyítva! Mit értek ezalatt?

Felvásárolnák a Bausch&Lombot

Háromszögeléses módszerrel rajzoljuk őket! Megvan mondjuk a központi csillag és egy jó látástechnika 3 óránál, pont félúton az LM-karika felé. De hogyan lőjük be pontosan? Ilyenkor nézzük meg, a három csillag milyen szöget zár be egymással. Ahogy jobban megnézzük, egy egyenlő szárú, tompaszögű háromszöget alkotnak, ahol a két hegyesszöget a központi és a most berajzolandó támpontcsillag adja.

Fontos, hogy a háromszögelésnél odafigyeljünk a szögekre.

Ezek azok a témák a Yandex Zen számára, amelyek az emberek élvezik. A legtöbb rést még nem töltötte be, így megpróbálhat írni valamit ebből a listából. Sokkal jobb, ha megpróbál egy témát a lista tetejéből választani, mert a többire nincs különös igény. Most ki kell találnunk, hogyan lehet egy jó látástechnika írni a Yandex Zen-ben.

Hegyesszög, derékszög, tompaszög, stb. Persze ezt nem elég leírni, ezt ki kell tapasztalni odakint a távcső mellett, hogy kellő szemmértékünk legyen. Kis gyakorlással és jó látástechnika több türelemmel viszont sikerülni fog. Nos, hogy kitárgyaltuk ezt, végre elfoglalták a látómezőrajzunkat a referenciacsillagok.

Minden egyes, fényesebb és jól elkülöníthető csillagot használhatunk ennek.

Ajánlatom:

De még sok híja van a rajznak, hisz' hátra vannak a halványabb csillagok és maga a nyílthalmaz. A halványabb és persze általában sokkal több csillagok berajzolásánál az előbb kitárgyalt arányos-háromszögeléses módszer mellett előtérbe kerül még az elfordított látás-technika.

Ilyenkor a halványabb csillagokat úgy rajzoljuk be, hogy nem közvetlenül rá tekintünk, hanem tőle kissé balra-jobbra. Szerencsére ezt a technikát nem szükséges jobban ecsetelni, mivel igen közismert módszerről van szó.

Ezeknek a halványabb csillagok berajzolásával is el lehet tölteni hosszú negyedórákat vagy akár többet is. Természetesen ajánlott szüneteket iktatni a rajzolásba, nyújtózni egyet, megmozgatni elgémberedett tagjainkat és jó nagyokat szippantani a friss levegőből, különben hamar maga alá gyűrhet minket a fáradtság. Jöhet az objektum, jelen esetünkben egy nyílthalmaz! A centrumhoz képest kicsit jobbra tolódik, mivel legfényesebb és viszonylag különálló halmaztagja, azaz a centrum, a halmaz bal szélén foglal helyet.