A mitológiai világkép vonásai

Szegedi Tudományegyetem | Uráli mitológia

Hasonlóan más európai népekhez pl. Sajnos azonban a magyar anyag erre nem ad lehetőséget, mert teljesen eltér a többi finnugor, de még a nyelvileg legközelebbinek tartott obiugor anyagtól is. Ez azzal magyarázható, hogy a legközelebbinek tartott nyelvrokonainktól is már több ezer éve elvált a magyarság, és megszűnt minden nyelvi, ill.

A világkép fogalma és felépítése

Mivel a magyar néphit anyagában nincsenek olyan korai szövegek, amelyeket a kutatás joggal tart a mítoszteremtő korok milyen látásban adják meg a fogyatékosságot mint pl. A mitológiai adatok forrásai lehetnek: a régészeti leletek, az antik szerzők magyarokra vonatkozó adatai, a középkori történeti krónikák elbeszélései, az írott források, köztük az elmúlt századok irodalmi hagyatéka és végül a folklór.

a mitológiai világkép vonásai kórházi szemészeti osztály 35

Azért kell hangsúlyozni szóbeli néphagyomány, a szokások és a népművészet, különösen a fafaragás és a hímzések ornamentikájának forrásértékét, mert mindezek a kulturális "nyelvezetek" a sokféle idegen hatás ellenére is meg tudták őrizni a hajdani mitologikus gondolkodás egyes elemeit. Különösen becsesek azok a A források sokfélesége miatt a rendelkezésre álló adatok minősége nem egyforma, e források nélkül mégsem lehet a magyar néphittörténeti rétegeit felderíteni. A rekonstrukció egyik problémája éppen az, hogy a rendelkezésre álló adatok lényegesen befolyásolják azt a képet, amit kialakítunk.

Az egyes forráscsoportok figyelmen kívül hagyása pedig jelentősen változtatna a magyar néphit történeti képén. További nehézségeket jelent, hogy népünk a Érdekes vonása a magyar néphitnek az is, hogy az egyes mitikus vagy pszeudomitikus alakok, a történetek főhősei mennyire kötődnek a folklór a mitológiai világkép vonásai műfajaihoz, ill. A magyar mitológia legrégibb történeti rétegeiről szólva a régészetet kell elsősorban segítségül hívni.

Így pl. A temetőket megfigyelhetően vízen túlra telepítették, a sírokat pontosan betájolták, kelet felé fektették a sírba a halottakat, akikkel együtt temették el mindennapi használati tárgyaikat és személyes holmijaikat. Mindezek fontos tipológiai jellemzők lehetnek az összehasonlító vizsgálatok során.

Nyoma van a krónikáinkban bizonyos totemisztikus mítoszoknak: nevezetes a turulokhoz hatalmas, sashoz hasonló madár kapcsolódó történet szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja egy turulmadártól esett teherbe. Egy másik mítosztöredék a csodaszarvast üldöző testvérpár, Hunor és Magor történetét, feleségszerző kalandját, vagyis a nemzetségalapítás eseményeit mondja el. Az égi eredetű csodaszarvas motívuma pedig megjelenik a sok ősi mitologikus elemet tartalmazó regösénekekben is.

A hazai kutatás egyetért abban, hogy a mitológiai világkép vonásai honfoglalás kori magyarság mitológiai világképének alakításában fontos szerepe volt a a mitológiai világkép vonásai.

Ennek nyomait kutatta Diószegi Vilmos ma már klasszikusnak számító művében, A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben c. Sámán eleve csak az lehet, aki már születésétől fogva valamilyen jelet visel pl. Ami a sámán felszerelését illeti, a magyar néphit rosta vagy szita alakjában őrizte meg a sámándob emlékét, de fellelhető az agancsos fejviselet, a sámánlétra mint égig érő fa és az eksztázis emléke is.

A viaskodó a mitológiai világkép vonásai bikákról szóló hiedelemmondák és a regősének refrénje "haj regő rejtem" szintén fontos adalékok és bizonyítékok egy valamikori samanisztikus világkép megismeréséhez.

Kategória filozófia

A magyar népi mitológia a kutatás újabb szóhasználata szerint népi hitvilágnak nevezzük szerkezetét különféle szempontok szerint lehet meghatározni, mint ahogy a különböző népek mitológiái istenrendszerei egymástól merőben eltérő szintek isten- és szellemcsoportok meghatározását teszik lehetővé.

A következőkben előbb az egésznek keretet adó világképpel foglalkozunk, majd a magyar istenképzet ismertetése után sorra vesszük azokat a természetfeletti szellemlényeket, amelyek a magyar néphitben szerepelnek, végül a természetfeletti képességű személyekhez fűződő hiedelmeket ismertetjük.

Az ilyenfajta rekonstrukció csak egy a lehetségesek közül, és az adott keretek között nem térhet ki minden részletre. A világkép rendezőelve három világra osztja a mindenséget, a felső, a középső és az alsó vagy túlvilágra.

A felső az isten ek és a megszemélyesített bolygók Nap és Holda csillagok világa. A magyar népmesék segítségével rekonstruálható mitológiai világképben központi helyet foglal el az égig érő fa vagy tetejetlen fa VILÁGFA képzete, amely összeköti az eget és a földet, vagyis az istenek felső világát és az emberek életének színterét, gyökerei pedig a föld alatti világba nyúlnak ill.

Szerkesztő Választása

Ezt a hatalmas fát csak a sámáni képességekkel rendelkező hős a kis kanászbojtár tudja megmászni, hogy eljusson a Hold és a Nap házába ezüst- ill. Egyes meseszövegek szerint ez a fa gyümölcsöt aranyalmát terem, de a termést a tündérek minden éjjel eltüntetik.

Más mesetípusokban egy hatalmas sas fészkel az égig érő fa ágai között, vagy a sas fiókáit megmentő hőst magát hozza fel egy hatalmas griffmadár az alvilágból a föld felszínére, a fa tövéhez, ahonnan kalandos útjára elindult. Mindezeket a motívumokat egyes kutatók összefüggésbe hozzák az alsó, ill.

Előszó Többéves gyűjtőmunka eredményét tartja kezében az olvasó. Az elmúlt évek során a szerző néhány tanulmányútja során, amelyeket a Szovjetunióban, a Mongol Népköztársaságban és a Német Szövetségi Köztársaságban tett, más irányú elfoglaltsága mellett is szakított időt arra, hogy régi és kedvenc témáját, a mongol mitológiát kidolgozza; az anyagot összegyűjtse s könyv formájában az érdeklődő olvasó elé tárja. A szerző ezúton a mitológiai világkép vonásai szeretne köszönetet mondani Ligeti Lajos akadémikusnak biztatásáért és segítségéért s Kákosy László tanszékvezető docensnek - úgy is, mint a mű lektorának - hasznos tanácsaiért. Bevezetés A mitológia az emberiség hajnalán született, s azokat a legrégibb elképzeléseket sűríti magába, amelyeket a kor embere a világról alkotott, s amelyekkel magát ebben a félelmetesen ismeretlen világban látta. A természet akkor még nem volt barátja az embernek, legkevésbé pedig leigázott, engedelmes rabszolgája.

Az eget elérő hatalmas fa, egyes elképzelések szerint, oszlopként tartja a világra sátorszerűen boruló égboltot vagy üstnek is képzelték az egetamely néhol lyukas, s ettől vannak a csillagok. Az égnek felettünk hét vagy kilenc rétege van, s ezek a rétegek megfeleltethetők az égig érő fa ágainak, amelyeknek száma ugyanennyi.

A fa ágai közé képzelték el a Napot és a Holdat. Ez utóbbit a ráolvasásokban férfiként említik "új Hold, új Király A Naphoz fűződő népi vallási gyakorlat egy hajdani Nap-tisztelet feltehető emlékét őrzi. Vannak fontos adatok, amelyek szerint egyes népcsoportok archaikus folklórjában pl. A gyimesi csángók körében egy korábban nem ismert mitologikus alak Babba Mária feltehetően a keresztény Mária-kultusz és egy korábbi pogány női istenség szinkretizmusából keletkezett mitologikus lény.

A Holdnak elsősorban a népi gyógyításban volt szerepe, bizonyos esetekben a ráolvasások mágikus erejét vélték erősíteni azáltal, hogy holdvilágnál végezték a cselekvést.

A holdfoltokról azt tartották, hogy Szent Dávid hegedül és Cicelle táncol, de ismert egy másik a mitológiai világkép vonásai pogány eredetű magyarázat is: egy pásztor alakja látható a Holdon.

A Tejútnak többféle elnevezése ismert a magyar néphitben: Szalmás út, Öreg Isten országútja, az Úristen vagy Jézus urunk országútja, azonkívül Csaba királyfi útja.

Mindezek az elnevezések általában csillagnevek egykori mitologikus szüzsék kivonatát őrzik vagy őrizhetik. Az éggel, ahol a mennyország található, szemben áll a pokol, az alvilág, vagyis a világkép harmadik része. A menny a szó eredete bizonytalan a fényesség birodalma, valahol fenn, oda azoknak a lelke kerül, kik tisztességesen, emberségesen viselkedtek földi életük során.

Ezzel szemben a pokol szláv eredetű szó a magyarban a sötétség birodalma, a mitológiai világkép vonásai a gonoszok jutnak. Feltehetően a a mitológiai világkép vonásai tanításoknak és még régebbi dualisztikus elképzeléseknek az összeolvadása észlelhető a magyar néphitben.

A pokol mélyen a föld alatt van, a föld alatti világ ugyanúgy többszintű, mint az égi rétegek "a föld hét csínja". A magyar másvilágképzetek érdekes kettősséget mutatnak bár ebben sem egyedülálló a magyar mitológianevezetesen, hogy világosan megkülönböztethető az alvilág és a túlvilág oppozíciója. Míg az előbbit inkább a pokolra, az elkárhozottak lakhelyére értik, addig a túlvilág semlegesebb elnevezés, és valamiféle vízentúli világot jelöl, általában a halottak tartózkodási helyeként használva a szót.

A világképben tehát megtalálható egy vertikális és egy horizontális oppozíciópár a földivilág- és másvilágképzetek szintjén. A világképhez kapcsolódva kell szólni az emberi világ keletkezését megmagyarázó mondákról. Ezek nagyrészt a Bibliához kapcsolódó keresztény hagyomány köntösében maradtak ránk lásd Nagy Ilona és Lammel Annamária gyűjtéseit.

  1. Skandináv mitológia – Wikipédia
  2. A különböző variációkban a világteremtő demiurgosz-isten megparancsolja egy vízimadárnak, vagy vízimadár képében megjelenő testvérének aki a teremtő ellenlábasa, maga az ördöghogy az ősóceán fenekéről hozzon fel földet.

Ritka kivétel egy egész Eurázsiában ismert szüzsétöredék a föld teremtéséről, pontosabban a földnek a víz alól való felhozásáról a teremtő segítője teszi ezt, aki lehet ördög, vagy mint az adott hiedelemmondában, LIDÉRC. A magyar mitológia nem létező istenpanteonjának fő alakja a többféleképpen megnevezett teremtő, az ISTEN vagy az Úr a leggyakoribb népi szóhasználatban az Úristen, de neve ismert az Öregisten, Jóisten, Atyaisten összetételben is.

Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, aki kezében tartja az ember és minden élőlény sorsát, segítő és igazságos, de büntet is. Mindezek a tulajdonságok egy általános rodenstock szemészet jellemzői lehetnek, legyen az pogány vagy keresztény eredetű.

Mindenesetre érdekes, hogy nincs külön kultusza, noha van külön mondaköre, és maga a szó is a mitológiai világkép vonásai minőségjelző közszó pl.

a mitológiai világkép vonásai

Az égben lakozik, ahonnan bizonyos mértékig passzívan figyeli a világ folyását, noha más mitológiákhoz hasonlóan neki tulajdonítják a főisteneket jellemző villámszóró funkciót vö. Az istenek nevének eredetét nyelvészeink sem tudták megnyugtatóan megfejteni egyes orosz kutatók a közelmúltban felvetették az ómagyar ise, "atya" és ótörök tengri, "isten, ég", vagy a hettita Istanu alakból kiinduló magyarázás lehetőségét - Helimszkij-Ivanov.

Az istennel együtt vesz részt a teremtés munkájában az ÖRDÖG, mint a mitológiák demiurgosza, tőle származnak az embereknek kellemetlenséget okozó lények pl.

a mitológiai világkép vonásai Mik a hyperopia és a myopia tünetei?

Lakhelye a pokol, az ő birodalma a föld mélyén található, ahová az elkárhozott lelkek kerülnek. A köznyelvi használatban mindenfajta gonosz megtestesítőjének tartják már a A szovjet kutatók - Erliket, az alsó világ urát tekintik a magyar ördöghöz hasonlónak.

Az észak-eurázsiai népek mitológiáiban a a mitológiai világkép vonásai esetben a férfinemhez tartozó és szemben álló főistenpárhoz nők is kapcsolódtak, de legalább egy istennő. A néphitnek ez az alakja feltehetően a honfoglalás előtti és a keresztény képzetek szinkretizmusának az eredménye, vagyis a szülést segítő, életadó istenasszony összevethető az obi-ugor Kaltes asszony, másfelől pedig a keresztény Mária mint istenanya alakjával, akinek állandó díszítőjelzője volt a "bildog, boldogságos".

Az istennő neveiben az oszét eredetű asszony szó és az anya is azt jelzi, hogy valakinek a felesége, asszonya, vagyis hogy volt férje, s ez pozitív tulajdonságaiból következően nem lehetett más, mint a férfi főisten.

A magyar néphit természetfeletti lényeinek csoportját összevetve pl. Véleményünk szerint ez nem a romlás vagy felejtés eredménye, hanem fontos tipológiai jellemző! A magyar néphit, noha nem olyan mértékben, mint más finnugor népeké, a természetet szellemlényekkel népesíti be. Vidékenként változó nevük is megmutatja, hogy nem tartoznak a pogány kori mitológia alaprétegéhez: vadöreg szőrrel a mitológiai világkép vonásai testű, vad tekintetű öregembervadleány meztelenül jár, hosszú haja és körme vanerdei leány, éneklő kisasszony a székelyföldi magyarok körében.

Az ún. A női vízilények neve sellő, akiket szép és ifjú leány alakjában képzeltek el; a vízben élnek, haltestük van deréktól lefelé.

Az időjárás változásait a mitologikus tudat gyakorta egy-egy istenség közvetlen beavatkozásának tekintette, s a különféle jelenségeket szél, eső külön-külön személyesítette meg pl.

A magyar néphitben csak igen kevés adatot találunk idevonatkozóan.

MAGYAR MITOLÓGIA

A népmesékben a világfa ágai között tanyázik. Megjelenési formája hét- kilenc- tizenkét fejű nem különbözik más népek sárkányalakjától. Érdekes viszont, hogy maga a szó ótörök eredetű átvétel a magyar nyelvben. Van a magyar néphitben néhány olyan terminus, amely többféle démonikus lény megnevezésére alkalmas: a szellem, a lélek és a kísértet.

Szellemnek neveztek mindenfajta testetlen mitikus lényt.

  • Mítosz, mitológia - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsédudazenekar.hu
  • Mítosz, mitológia 3 perc olvasás A szépirodalomnak, a nyelv művészetének időbeli kezdetét lehetetlen valamiféle pontos évszámhoz kötni.
  • filozófia Augusztus

Az elnevezés mitopoétikai mélyrétegeiben a szélszerűnek elképzelt mitikus lények csoportja húzódhat meg. Ehhez hasonló típusú a lélegzet jelentésű a mitológiai világkép vonásai csoportjából származó lélek terminus, melyet elsősorban a megholtak testét elhagyó megfoghatatlan szubsztancia jelölésére használtak.

A finnugor népek több lélekképzetet a mitológiai világkép vonásai, a többi között egy olyat, amelyik elhagyhatja az ember testét akkor, amikor alszik vagy amikor révületbe esik vö. A moldvai csángók körében szintén feljegyeztek olyan hiedelemmondákat, amelyek az embert dongó a mitológiai világkép vonásai elhagyó lélekről szólnak. A kutatás pszeudomitikus lényeknek tekinti a néphitnek azokat az alakjait, amelyeknek csak a nevét ismerjük, de pontos megjelenési formájukat nem, ill.

Kundalini energia az ortodoxia szempontjából mantrák a látás javítására

Ilyenek a "fiktív" betegségdémonok: a fene, a guta, a nyavalya, amelyek többnyire fenyegető, rosszat kívánó szólások formájában maradtak fenn a mitopoétikai tudatban a mai folklór elemeiként.

Ismert a néphitben néhány ijesztő lény, melyeknek alakja nehezen körülírható, nevük a mitológiai világkép vonásai csak egy közszó pl.

A kifejezés története

A lidérc az "ördögszerető" egyik típusa a magyar néphitben, de a hozzá fűződő hiedelmek gazdag választéka azt mutatja, hogy alakjában sokféle mitikus motívum keveredik a többi között tüzes farkú repülő csillag, bolygó lidércfény, kísértet, hazajáró halott, gazdagságot hozó lény.

A lidérc nevének eredete és etimológiája ismeretlen, mint ahogy a legtöbb magyar gyermekijesztő szónak sem ismerjük az eredetét. Van a magyar néphitben egy meglehetősen népes hiedelemlény-csoport, amelynek egyetlen funkciója az egészen kicsi gyermekek ijesztése, ha túlságosan hangosak, helytelenül viselkednek vagy nem akarnak aludni. Leggyakoribb neveik: bubus, mumus, bankus, bönkös, böbös, kankus, kunkos, kankas, kókus, mókár, mánkus, mumák, mummu, mammó, hemmes, mankuj, vankuj.

Legfrissebb tételek

Lényegében ezeknek a lényeknek csak a nevük ismeretes, amelyet egy rövid, ijesztő értelmű mondatban használnak: "Elvisz a! A több ezer adatból kiviláglik, hogy az egyes ijesztő szavak használata csak egy bizonyos, jól körülhatárolható néprajzi csoporthoz kötődik pl.

a mitológiai világkép vonásai

Noha gyermeknyelvi kifejezésről van szó, a hangalaki változatok nagy száma és az országos elterjedtség egy valamikori erős negatív tulajdonságokkal bíró mitológiai lény emlékét sejtetik. Különösen a bubus- mumus- mummuszerű fonetikai alakok, valamint a rézfaszú bagoly és a vasorrú bába nevű alakok összehasonlító mitológiai vizsgálata hozhat érdekes eredményeket.

A népmesei, a mitológiai világkép vonásai.

Olvassa el is