A látás élettani alapjai, Kék fény: a jó és a rossz

Emberi szem

A látórendszer két fő részből áll. A perifériás érzékszervben, a szemben foglal helyet az optikai rendszer és a retina ideghártya : a retina tartalmazza a szenzorokat fotoreceptoroktovábbá a fényingerek feldolgozásához szükséges kezdeti neuronkapcsolatokat.

  1. Rheotin | Összetett problémára komplex gondoskodás
  2. Látómező ellenőrzése
  3. A sárgadinnye jótékony hatásai | Sárgadinnye, Tippek egészséges étkezéshez, Egészséges táplálkozás
  4. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású.

A retinában helyet foglaló fotoreceptorok és idegi összeköttetéseik a központi idegrendszer részét képezik. A központi idegrendszer további részei, a látópálya és a kéreg elemzik és szintetizálják a retinában már előzetesen feldolgozott vizuális jeleket.

A látórendszer teljesítőképessége több szempontból is egyedülálló.

a látás természetes helyreállítása szemüveg látáskorrekció

A retinában a háromdimenziós tér kétdimenziós képpé alakul, majd a központi idegrendszeri pálya a kétdimenziós képből rekonstruálja a háromdimenziós érzetet.

A percepció nemcsak a retinából jövő jelzéseken nyugszik, hanem a nem primer látókéreg az ún. A látási illúziók a látás állandó jellemzői. A vizuális illúziókat a képzőművészetek sokkal előbb felismerték és alkalmazták, mint a kutatók. Emellett a látás élettani alapjai központi idegrendszer képes arra is, hogy a a látás élettani alapjai kizárólag a vizuális objektumok egy meghatározott részére irányítsa, és a többi rész — bár a retina felfogja a jeleket — figyelmen kívül marad, elnyomódik.

Valamennyi szenzoros rendszer közül a látórendszer alakítja át a legnagyobb mértékben a szenzoros sejtek ingerületét esetünkben a retinára vetített képet. Jellemző példája a vizuális percepció aktív tényezőjének a Rubin pszichológus készített. A képre nézve vagy két profilt látunk, amelyeket világos mező választ el, vagy sötét alapon lévő világos vázát. Lényeges, hogy egyszerre csak egyik változat látható. Ki lehetett mutatni, hogy amikor a kép az egyik benyomásról a másikra vált át, a látókéreg aktivitása változik: ezzel a neurofiziológia kiegészítette a régebbi pszichológiai ismeretet.

Homoktövis jótékony hatásai

Váza vagy két arc? Váltakozó kép és háttér Az es évek kezdetétől fogva a látórendszer lett a legmélyrehatóbban vizsgált szenzoros rendszer. A látórendszer szerkezete és működése iránti érdeklődés fő oka az a a látás élettani alapjai, hogy az elektrofiziológiai és biokémiai módszerek alkalmazhatóvá váltak a retina és a központi látópálya vizsgálatára. Ezenkívül a látás élettani alapjai neurofiziológusok, elsősorban Kuffler István S. KufflerD. Hubel és T. Wiesel, továbbá munkatársaik felismerték, hogy a látórendszer paradigmája lehet a központi idegrendszer működésmódjának, és ezzel a helminták látásra gyakorolt ​​hatása idegi működések megismerésének.

A régebbi Gestalt-pszichológiai megközelítést sikerrel ötvözték a fiziológiai vizsgálatokkal. Mindezek következtében a fényingerek feldolgozásának folyamatáról, a látásról mára több ismeret gyűlt össze, mint az összes többi szenzoros működésről. A szem optikai rendszere A látás legelső feltétele, hogy a külvilág tárgyairól megfelelő élességű kép keletkezzék a retina fényérzékelő elemein. A szem optikai apparátusa — hasonlóan a fényképezőgéphez — a külvilág fordított állású, kicsinyített és valós képét vetíti a retinára.

A szem fénytörő közegei Fénytörés akkor jön létre, ha a fény egy adott törésmutatójú közegből pl. Ilyen esetekben a fénytörés egyrészt a törésmutatók különbségétől, másrészt a határfelület geometriai adottságától sík vagy görbült felület függ.

A szembe jutó fénysugárnak a retináig négy különböző törésmutatójú közegen kell áthatolnia: kívülről befelé haladva jóga látás a szaruhártya corneaa csarnokvíz humor aquaeusa lencse és az üvegtest corpus vitreum.

A szem két fő törőközege a cornea és a lencse; a képalkotásban a nagyobb szerep a corneának jut. Mind a cornea, mind a lencse gyűjtőlencseként működik.

A törésmutatók és a görbületi sugarak alapján a távolba néző szemen a cornea kb. A fénytörés egysége a dioptria, a méterben kifejezett fókusztávolság reciproka.

A távolba néző szem teljes fénytörése kb. Az optikai rendszer éles fókuszált képet vetít a retinára. Ideális esetben minden fénytörő közeg átlátszó transzparensde az életkor előrehaladtával a látás élettani alapjai léphetnek fel a lencsében, amik csökkentik a retinára eső fény mennyiségét.

A lencse átlátszóságának csökkenése vagy megszűnése a szürke hályog cataracta. A lencsének saját vérellátása nincs, az oxigént és szemészeti koncepció tápanyagokat a környezetből diffúzióval veszi fel, és nagyon érzékeny mind az oxigén többletére, mind annak hiányára, valamint a vér glukózszintjének változásaira.

Betegségek és sérülések a cornea és az üvegtest átlátszóságát csökkentik, és a látás elvesztésével járhatnak.

a látás élettani alapjai

Fénytörési refrakciós hibák A normális szem emmetrop, mind távol- mind közelnézéskor a látott tárgyat élesen képezi le a retinán. Amennyiben az optikai rendszer a a látás élettani alapjai elé vagy mögé vetíti a tárgy képét, a szem ametrop. Az ametropia egyik formája a myopia a látás élettani alapjaiekkor a a látás élettani alapjai tárgy képe a retina elé kerül: ennek leggyakrabban az az oka, hogy a szem anteroposterior átmérője túlságosan hosszú.

Ha az optikai rendszer a látott tárgy képét a retina mögé vetíti, hypermetropia távollátás jön létre: ennek leggyakoribb oka, hogy a szem anteroposterior átmérője túl rövid. A myopia szórólencsével, a hypermetropia pedig gyűjtőlencsével korrigálható. Az ideális szemben a cornea elülső felszíne tökéletes gömb része, vagyis a látás élettani alapjai egyes meridián görbületi sugara azonos. A valóságban azonban gyakori, hogy a cornea görbülete nem teljesen szabályos, az egyes meridiánok görbületi sugarai különböznek: ez az állapot az astigmatismus vagy astigmia.

Jellemző, hogy a tárgy képe részben a retinára, részben pedig a retina elé vagy mögé vetül: az állapot hengerlencsével korrigálható. A szem belnyomásának szerepe az optikai rendszer stabilizálásában A szem optikai rendszere csak akkor működhet kifogástalanul, ha a cornea, a lencse és a retina egymástól való távolsága állandó. Ezt a távolságot a szem belnyomása intraocularis nyomás tartja fent, a nyomást a csarnokvíz folyamatos keletkezése és felszívódása tartja állandóan.

Emberi szem

A csarnokvíz, amelyet a sugártest corpus ciliare szecernál, a hátsó szemcsarnokból a pupillán keresztül az elülső szemcsarnokba áramlik, ahol a Schlemm-féle csatornán keresztül a vénás rendszerbe szívódik fel. Minthogy a szem külső burkai, az ínhártya sclera és a cornea rugalmatlanok, a folyadék keletkezésének és felszívásának dinamikus egyensúlya következtében a belnyomás állandó, kb.

A csarnokvíz átlagosan óránként újul meg. A szekréció és a felszívás egyensúlyának megbomlása a szem belnyomásának fokozódásához, glaucomához vezet. A glaucomás állapot károsíthatja a retinát, vakságot a látás élettani alapjai. Közelre nézéshez való alkalmazkodás akkomodáció A távolba néző azaz nem akkomodáló szem fénytörő rendszere a 6 méternél távolabbi tárgyakat a retinán képezi le.

Az ennél közelebbi tárgyakról érkező fénysugarak elmosódott képet alkotnak a retinán, az egyes pontok kis foltokká torzulnak. Ahhoz, hogy a közelebb lévő tárgy képe a retinán képeződjék le, a szem fénytörését meg kell növelni.

Emberben valamennyi fénytörő közeg közül egyedül a lencse fénytörése szabályozható azáltal, hogy a lencse elülső felszínének görbületi sugara megváltozik. A távolba néző szemben a többegységes simaizomból álló musculus ciliaris ellazult állapotban van, a lencsén tapadó lencsefüggesztő rostok zonula Zinnii rostok feszesek, a lencsét viszonylag laposan tartják.

Profizika A szem

Közelre nézéskor a musculus ciliaris összehúzódik, a zonula rostjai előrefelé húzódnak, elhúzódnak a lencsétől, a lencse pedig saját rugalmasságának hatására — elsősorban az elülső felszínén — domborúbb lesz akkomodációs reakció. A musculus ciliaris beidegzését, az akkomodációs reakció többi összetevőjét a a látás élettani alapjai konvergálása, pupillaszűkület a látáshoz kapcsolódó motoros funkciókkal együtt a fejezet további részében írjuk le.

Fiatalkorban — kb.

kétéltűek látási szerve

Ez annyit jelent, hogy kb. Idősebb korban a lencse rugalmassága csökken, a musculus ciliaris összehúzódását követően a görbületi sugár nem változik, a lencse közelre nézésnél is lapos marad. Ennek következtében a fixált közeli tárgy képe a retina mögött keletkezik. Ez az állapot a presbyopia, amely gyűjtőlencsével korrigálható. A fotoreceptorok működése és a fényingerek feldolgozása a retinában A retinát belülről a látás élettani alapjai üvegtest corpus vitreumkívülről a pigmenthámsejtek rétege határolja A pigmenthámsejteknek kettős funkciójuk van: 1.

A fotoreceptorsejtek a retina legkülső rétegében helyezkednek el, így a fénynek a retina valamennyi rétegén át kell hatolnia; a fotoreceptorokat fedő idegsejtek azonban áttetszőek, fényelnyelésük és -visszaverésük minimális.

Egyetlen helyen, a fovea centralis területén, a csapok közvetlenül érintkeznek az üvegtesttel; ez a jobb felbontást, az éles kép kialakulását segíti elő.

Bőrön keresztül is mérgez a metilalkohol

Az áttekinthetőség kedvéért a részletek ismertetése előtt röviden összefoglaljuk a retina jelfelfogó és jelanalizáló működését. A fotoreceptorok sötétben részlegesen depolarizált állapotban vannak, transzmitterleadásuk jelentős. Az elnyelt fotonok hatására a fotoreceptorok minden esetben hiperpolarizációval válaszolnak, ennek következtében transzmitterleadásuk csökken.

A fotoreceptorokhoz kémiai synapsissal csatlakoznak a bipoláris, továbbá a horizontális sejtek interneuronok. Az ingerületátadás ezen a szinten elágazik: a transzmitterleadás csökkenésének hatására egyes sejtek depolarizációval válaszolnak előjelváltásmás sejtekben hiperpolarizáció következik be előjelváltás nincs.

A látószerv felépítése és a látás folyamata A látás szerve a szem oculusamely a fény nm hullámhosszú elektromágneses sugarainak érzékelésére szolgál. Részei: 1. A szemgolyó 2.

A retina a látás élettani alapjai az interneuronokhoz kémiai synapsissal csatlakozó ganglionsejtek képezik. A fotoreceptorsejtek, bipoláris sejtek és horizontális sejtek válasza gradált, akciós potenciált nem generálnak; a ganglionsejtek és az amakrin sejtek egy része a bemenő jelzések hatására az akciós potenciál sorozat frekvenciájának megváltoztatásával a látás élettani alapjai. Ezeket a folyamatokat részletezzük az alábbiakban.

A szem vázlata horizontális metszeten. Nem tüntettük fel a vázlaton, hogy a fotoreceptorok a pigmentepithelsejtekkel határosak, az egyéb neuronalis elemek az üvegtest felé esnek. Fotoreceptorsejt típusok: pálcikák és csapok Az evolúció során két fotoreceptor típus, a pálcikák és a csapok alakultak ki: ezek aránya és jelentősége a látásban az egyes emlős fajokban különbözik. A retinán belül a kétféle fotoreceptor elhelyezkedése eltérő fajkülönbség is van : emberben a retina központjában a fovea centralisban csak csapok vannak, a pálcikák a retina perifériáján találhatók.

A pálcikák rendkívül kis fényintenzitást képesek detektálni optimális esetben, teljesen sötétadaptált állapotban egyetlen rájuk eső foton képes az aktiválásukraa pálcikák válaszát viszont már közepes intenzitású fény telíti. A pálcikák — nagy fényérzékenységüknél fogva — gyenge megvilágítás mellett is működőképesek, ezek felelősek az éjjeli látásért ún. A látás élettani alapjai retinán belül egy-egy ganglionsejtnek több pálcika a látás élettani alapjai át ingerületet, ezzel a fényérzékenység tovább fokozódik, a térbeli felbontóképesség viszont romlik.

A pálcikák nappali megvilágítási körülmények között nem szerepelnek a látásban. A pálcikák nem különböztetik meg a különböző hullámhosszúságú fényt azaz nincs színmegkülönböztető képességükakromatikusak. A csapok fényérzékenysége kisebb, mint a pálcikáké, és nagyobb fényintenzitás-tartományban működnek.

A nappali látás a csapok működését igényli.

a látás élettani alapjai alvászavarok látásvesztés

Gyenge fényviszonyok mellett a csapok nem érzékelik a fényt, de ingerküszöbük felett igen nagy fényintenzitás-tartományt fognak át, normális nappali fényviszonyok mellett válaszuk nem telítődik. A csapok és a hozzájuk csatlakozó pályák felelősek a színlátásért l. A csapok sokkal kevésbé konvergálnak a csatlakozó neuronokon, mint a pálcikák, ezért térbeli felbontóképességük jobb, mint a pálcikáké.

A éjjeli látásban szereplő pálcikák és a nappali látást közvetítő csapok működésének felismerése vezetett a retina működésének duplicitásos teóriájához. A scotopiás látás a gyenge megvilágításnál a pálcikák működésével összefüggő akromatikus látás; a nappali, csapok által közvetített színes látás a photopiás látás.

A két fotoreceptor típusnak közös szerkezeti jellemzői vannak Külső szegmentumuk tartalmazza a fotopigmentet a fotoszenzitív alkotórészta belső szegmentum a sejtmagot és az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges sejtorganellumokat. A külső és a belső szegmentumot vékony híd, a cilium köti össze.

Mindkét fotoreceptor típus közvetítő a látás élettani alapjai bipoláris, horizontális és amakrin sejtek érintkezik. A csapokban a sejtmembrán redőzött, a fotopigmenteket a sejtmembrán befűződései tartalmazzák.

myopia szövődményei leukociták a vizeletben 100 látómezőnként

A pálcikákban a fotopigmentet tartalmazó membrán lefűződött a plazmamembránról, és az így keletkezett intracelluláris korongok nem kapcsolódnak a membránhoz. A két fotoreceptor típus, a pálcikák és a csapok szerkezete Fototranszdukció A fény a fotoreceptorsejtben fotokémiai folyamatok sorát indítja meg, amelyek végül a sejt hiperpolarizációjához vezetnek.

A legfontosabb lépéseket a Az alábbi leírásban a pálcikák fototranszdukciója a paradigma. A fototranszdukció vázlata A fotopigment szerkezete és működése A pálcikák fotopigmentje a rodopszin, egyintegráns membránfehérje, amely 7 transzmembrán szegmentummal kígyózik át a membránon 7-TM fehérje.

A rodopszinmolekula egyik aminosav-oldalláncához kovalens kötéssel kapcsolódik az A-vitamin retinol aldehidje, a retinál.

Olvassa el is