NKA logo
Facebook
English
Deutsch
Francais
Japan
Turkey
Poland
LOGO

A dudásokról

A duda az emberiség egyik ősi hangszere. Így nem véletlen, hogy a magyar nép életében is mindig fontos szerepet töltött be ez a fura fúvós hangszer. Fejedelmek, királyok udvari zenészei között éppúgy megtalálhatók a dudások, mint a pásztorok, parasztok, katonák, és később a városi polgárok soraiban is. A dudásokhoz számtalan legenda és hiedelem fűződik. Boszorkánytörténetek, ördöggel való cimborálás, vitéz cselekedetek színesítik a magyar duda páratlanul gazdag világát. A jellegzetes "dudanóták" mindig is búvópatakként húzódtak meg a magyar népzene éltető gyökerei között.

A magyar duda alapvetően egy szóló hangszer, a dallam-, a kontra-, illetve a bordósíppal a zenész egy komplett zenekart meg tud szólaltatni. Hogy ezek a muzsikusok, ezek az "önálló zenekarok" mégis összeálltak egy "nagy együttessé", annak több oka is van: - szinte teljesen kihaltak azok a pásztorok, akik az ősi kultúránkig visszanyúló dallamvilágot még ismerték, s továbbadhatták. A teljes feledésbe merülés veszélyét csakis összefogással lehetett elkerülni, - olyan színes és sokrétű volt a duda szerepe a magyar zenei világban, hogy ennek felkutatása, feldolgozása megköveteli az együttműködést. Nem titkolt szempont az sem, hogy a szigorúan hagyományokhoz ragaszkodó felfogás mellett igyekszünk megfelelni a mai elvárásoknak is, vagyis több dudás megjelenése és hangereje látványos, és megkapó atmoszférát teremt a közönség számára. Az összefogás irányába mutatott az a felismerés is, hogy ennek az ősi hangszernek üzenete van a mai ember számára. Az emberi és zenei értékek hiteles bemutatását egy csapatnak kell felvállalnia.

A dudazenekar 1989 januárjában alakult. Az alapító tagok a 70-es évek elején kezdődő népzenei mozgalom szólistái és élvonalbeli zenekarok tagjai voltak. Közülük azóta többen elnyerték a Népművészet Ifjú Mestere címet. A tizenhárom zenész már az első évben TV-, rádiófelvételeket készített, minden neves népzenei eseményre meghívót kapott, külföldi fesztiválokon, jótékonysági koncerteken arattak méltó elismeréseket. Létrehozták a "Dudaszó Hallatszik Alapítvány"-t, aminek a számláján összegyűlt támogatásokból és a szponzori bevételekből a zenekar tökéletesítette a hangszereket, népszerűsítette kül-, és belföldön egyaránt a magyar dudazenét.
Az 1990-es évek csendesebben, de mozgalmasan, az érlelődés jegyében teltek. Zeneiskolák jöttek létre, ahol más népi hangszerek mellett a dudazenét is oktatják, az általános tantervben már szerepel a hangszer ismerete és szakmai kiadványok is megjelentek. Zenei táborokat szerveztek és hagyományossá vált az Egri Dudástalálkozó is. Ez 1998-ban nemzetközi fesztivállá "nőtte ki magát". Mindezek azt bizonyítják, hogy a kezdeti lelkesedés, az akkori munka nem volt hiábavaló. A fellépéseket kísérő érdeklődésekből, elismerésekből joggal vonhatjuk le a tanulságot - igény van a magyar dudazenére, az általa képviselt emberi értékekre, kulturális értékrendszerre.

A Magyar Dudazenekar műsora a több évszázadra visszatekintő hagyományos népzenén alapul. A kihívásteli feladatok között nemcsak látványos színpadi fellépések szerepelnek, hanem kutatással, feldolgozással kapcsolatos munkák is. Hangszereink az öreg pásztorok tanításai szerint készülnek.
Célunk... valójában semmit sem változott 1989 óta, vagyis nemzeti kultúránk egyedülálló kincsének, a magyar duda-hagyományainak, értékeinek ápolása, védelme és az európai kultúrvilágban betöltött méltó helyének biztosítása.